Kelet-Közép-Európa Blog

A blog Kelet-Közép-Európa és a Balkán történelmével, kultúrájával és hétköznapjaival foglalkozik. Itt olvashatsz programokról, eseményekről, könyvekről és tanulmányokról. Fedezz fel egy ismeretlen, de annál izgalmasabb régiót!

Képek

Hozzászólások

Románia külpolitikájának következő évtizede

2009.03.24. 12:40 :: kelet-europa

A román külügyminisztérium az EU csatlakozást követő évben elkészített egy dokumentumot, amelyben a román külpolitika következő tíz évének lehetőségeit, stratégiai elképzeléseit veszi sorra. A mintegy 25 oldalas anyag a külpolitikai, illetve nemzeti biztonsági stratégiákhoz hasonlóan számtalan sablonos, ám nélkülözhetetlen megállapítást is tartalmaz, azonban a konkrétumok és rögzített célkitűzések sem hiányoznak belőle, ami mindenképpen becsületre és elemzésre méltó. A dokumentum rövid összefoglalását, áttekintését és néhány – szerintem jelentősebb – gondolatának kiemelését hasznosnak tartom, mert megtudhatjuk belőle, hogy mi az, amit keleti szomszédaink külpolitikai téren kiemelten fontosnak tartanak a következő évtizedben. - Varga Ádám írása

A dokumentum szerint a Románia külpolitikáját megalapozó értékek, alapelvek és érdekek a társadalom zömének támogatását is élvezik. Megvizsgálva a fő megközelítési módokat, öt, a “napi politika” felett álló pillért javasol a következő évtizedre szóló külpolitika alapjául, amelyek nyitva hagyják az önálló kezdeményezések lehetőségét a politikai prioritások megállapítása szintjén és a diplomáciai tevékenység folytatását illetően is. Ezek a pillérek a következőek:
 
1) Előrelátható és stabil biztonsági környezet Románia számára, összhangban a nemzeti érdekkel
2) A külpolitika hozzájárulása az ország fenntartható fejlődéséhez és növekedéséhez
3) Románia EU-n belüli arculatának körvonalazása és kinyilvánítása
4) A román érdekek előmozdítása és a román értékek védelme a világban
5) Románia hozzáadott-értéke a közösségen kívüli nemzetközi színtéren
 
A dokumentum szerint ahhoz, hogy ezek a pillérek hatékony keretet adjanak a román külpolitikának, három pontosan meghatározott követelmény teljesítésére és beépítésére van szükség:
 
1. Többdimenziós jelleg:
A nemzetközi jog és demokratikus értékek tiszteletben tartására épülő posztmodern globális rend kiépítése és megerősítése közvetlen érdeke Romániának az Európai Unió teljes jogú tagjaként. Az ehhez való hozzájárulás történhet hagyományos szerződések, vagy funkcionális ad-hoc szövetségek, állami-magán hálózatok és partnerségek segítségével. Mindezek egymást kiegészítő együttműködési és cselekvési teret jelentenek, hogy Románia megfelelően képviselhesse régiós és globális szintű érdekeit. A dokumentum ezekkel a liberális külpolitikai metódusokkal kiszélesítve határozza meg a román külpolitika eszköztárát.
 
2. Integráció:
A román külpolitikának a globális szintű gazdasági, politikai, és biztonsági folyamatokat figyelembe vevő, politikai, társadalmi és biztonsági prioritásokat egyaránt magába foglaló rendszernek kell lennie. Ennek a gyakorlati alkalmazhatósághoz, illetve a szükséges információs és tudásbázis kialakításhoz szükség van egy hatékony intézményeken belüli és intézmények közötti együttműködésre is. A partnerek között egyaránt szerepelniük kell a nemzetközi szervezeteknek, vagy más államok hivatalainak, kutatóintézeteknek és a magánszektor szereplőinek.
 
 3. Az érdekek és értékek közötti egyensúly:
A külpolitikai célkitűzések és álláspontok kidolgozásának és gyakorlativá tételének egyrészt a demokratikus, a jogállami és az emberi jogi elvek közötti egyensúlyon, másrészt pedig Románia gazdasági és geostratégiai érdekeinek előmozdításán kell alapulnia. Romániának meg kell próbálnia rövid időn belül maximálisan érvényesítenie érdekeit a régióban és globális szinten.
 
 
A meghatározott prioritások és tevékenységek:
A Románia nemzeti érdekeinek megfelelő, előrelátható és stabil biztonsági környezet tekintetében a dokumentum meghatározza, hogy Románia azon államok közé tartozik, amelyek osztják a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság egyetemes értékeit, illetve amelyek támogatják az emberi jogok és a nemzetközi jogelvek tiszteletben tartását. Így kedvező körülményekkel rendelkezik nemzeti értékeinek megerősítése szempontjából.
Románia alapvető érdekei közül a következőket tartja fontosnak megemlíteni: a román állam demokratikus államok közösségében elfoglalt helyének megerősítése, az egységes állam megőrzése, a területi integritás, a demokratikus politikai rendszer megerősítése, a nemzetbiztonság, a közigazgatási teljesítmény megerősítése, a románok jóléte, egy életképes piacgazdaság fejlesztése; melyek maradandó és pártokon átnyúló érvényű elvek. Ezekből fakadnak a külpolitika célkitűzései, melyeknek megvalósítása a következő évek politikai döntéseitől és a külpolitikai célkitűzések támogatása érdekében elkülönített vagy mozgósítható forrásoktól függ.
 
Az ország területi integritása, valamint polgári-katonai biztonsága szempontjából fontosnak minősíti Románia NATO-ban betöltött helyének megerősítését. Románia úgy véli, hogy az európai biztonság és védelem tekintetében a NATO a legfőbb döntéshozó fórum. Annak munkájában közvetlenül kíván részt venni, már a kezdeményezések kezdetétől.
 

A NATO-n keresztül elérni kívánt külpolitikai célok közül néhány:

 
· A NATO reformjának előmozdítása és a NATO Romániával szomszédos országokkal való bővítésének szorgalmazása;
 
· Románia az Irakkal, Afganisztánnal, és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása mellett, szoros politikai és operatív együttműködést kíván kialakítani a partnerekkel és a nemzeti hatóságokkal az újjáépítési folyamatok támogatására;
 
· Különböző hozzájárulások tétele a nemzetközi biztonság terén, a konfliktus utáni stabilizálásra és az újjáépítésre helyezve a fő hangsúlyt;
 
· Közreműködés a kényes kérdések rendezésében, pl. rakétavédelmi pajzs, globális partnerség kérdései.
 
A fenti pontokból is látszik, hogy Románia – érthető okoktól vezérelve – az újjáépítési folyamatokban kíván nagyobb szerepet vállalni a közeljövőben. A dokumentum erről részletesebben úgy ír, hogy a válságok kezeléséhez való hozzájárulásokat változatossá kívánják tenni. A nemzetközi szervezetrendszereket felhasználva a civil személyzet alkalmazásában látják ennek a lehetőségét. Románia célkitűzése egy olyan multidiszciplináris civil kapacitás kifejlesztése, melynek elemei áthelyezhetők a különböző színterekre és különböző profilúak. Ugyanakkor a konfliktus utáni újjáépítés terén Románia ki kíván fejleszteni egy szakember-testületet, hogy áthelyezhető legyen azokra a színterekre, amelyek esetében a helyzet meghaladta a válságkezelés folyamatára jellemző kritikus küszöböt, és amelyekhez olyan strukturális reformokkal kapcsolatos programokra és projektekre, valamint intézményes átalakításokra van szükség, amelyek a válságból kilábaló területekre jellemzőek.
 
Nagyon fontos kitétel – főként Romániának az Egyesült Államokhoz fűződő speciális viszonyát szem előtt tartva -, hogy saját lehetőségeihez mérten Románia törekedni fog az ENSZ égisze alatt folyó békefenntartó missziókban való részvételre.
 
Amikor biztonságról beszélünk, természetesen nem mehetünk el a terrorizmus problémája mellett sem, így ezt a kérdést a dokumentum sem hagyta ki. A megfogalmazott értékelés alapján kimondja, hogy rövid távon Romániát nem fenyegeti a nemzetközi terrorizmus. Lehetséges, hogy egy Románia elleni terrorista támadás kockázata növekedni fog a következő 5-10 évben, mivel a román állam, amely a demokrácia, a jogállam, és a piacgazdaság értékeit választotta, jelen van a terrorizmus-ellenes katonai hadszíntereken. Feltétlenül szükséges a terrorista támadások kockázatának különleges eszközök általi kezelése és megelőzése, valamint ezzel egy időben a szélesebb körű külpolitikai (kétoldalú és többoldalú) intézkedések meghozatala, melyek a terrorizmus megjelenését kiváltó okok megszüntetését célozzák.
 
A román külügyi apparátus kiemelt feladata lesz a követező évtizedben, hogy azonosítsa és eredményesen kihasználja azon gazdasági előnyöket, amelyek az EU-tagsági státuszból erednek az egész társadalom, vagy az egyének, az egyes gazdasági ágazatok szintjén. A gazdasági célkitűzéseket állandóan a különböző régiók és piacok sajátos dinamikájához, valamint Románia kétoldalú kapcsolatainak sajátos jellemvonásaihoz kell viszonyítani. Energetikai téren az ellátásbiztonság felé vezető út feltételezi Romániának az EU energetikai politikájában való aktív részvételét. Az EU Közép-Ázsiával kapcsolatos stratégiája által előírt Kaszpi-tenger – Fekete-tenger energetikai folyosó létrehozásával kihasználható lesz Románia tranzit-potenciálja. Ezért Románia kiemelt figyelmet fordít a Nabucco és a PEOP projekt aktív népszerűsítésére az EU keretén belül és kétoldalú kapcsolatai felhasználásával egyaránt. Továbbá reméli, hogy a constanţai kikötő fontos logisztikai csomóponttá válhat az alternatív szállítási lehetőségek kialakítása során. Az energiaszektorban történő térnyerés egyik célja és eszköze lehet a tervezett regionális energia-tőzsde létrehozása Bukarestben.
 
A biztonságpolitikai és gazdasági érdekek érvényesítéséhez elengedhetetlennek tartja a román felső vezetés az országról kialakított pozitív kép elterjedését az Európai Unióban és a térségben egyaránt. Területe, lakossága, és szavazati jelentőség szempontjából Románia a hetedik legnagyobb ország az EU-ban, és az unió keleti határ menti országainak egyike. Európai szinten, különösen a külpolitikai kapcsolatok, az energia, a migráció és a jó kormányzás területén a következő évek legfőbb célkitűzése a felelős, hatékony, pragmatikus, befolyásos, konszenzusra törekvő és politika-alakító Románia-arculat körvonalazása. Ebbe a körbe tartozik a külföldi országokban élő románok helyzetének az elmúlt időszakban nagy viharokat kavaró kérdése is. Így a dokumentumból sem maradhat ki az a gondolat, miszerint a külföldön élő románok külpolitikai képviselete egyre fontosabb kérdés. Ezt az állampolgárok által közvetlenül érzékelt, valamint a romániai és nemzetközi sajtó által figyelmesen monitorizált politikát határozott látásmóddal és erőfeszítéssel kell átalakítani, hogy ne a román kultúra, imázs és értékek lejáratását, hanem azok építését szolgálja. Ez a természetes külpolitikai feladat várhatóan sok akut probléma kezelését fogja jelenteni a jövőben is.
 
Az Unió stratégiai érdekei – pl. a gazdasági különbségek, a kulturális és vallási konfliktusok csökkentése – közül nem egy Románia természetes érdekei közé (is) tartozik. Ezek szorosan kapcsolódnak egy olyan Unió építéséhez, melyet a keleti és a déli szomszédsággal való viszony terén tartósan a koherencia és a partnerség, valamint globális szinten a hatalom és a gyarapodás jellemez. Ezért Románia, mint EU-tagország arra fog törekedni, hogy geostratégiai pozícióit, az EU-tagországokkal ápolt kapcsolatait, valamint a demokratikus és működőképes piacgazdasággal rendelkező országgá válása terén szerzett tapasztalatait az EU érdekében értékesítse, továbbá részt vegyen a nemzetközi közösségnek a béke helyreállítása, a stabilizálás és újjáépítés terén tett erőfeszítéseiben. Ezzel a célkitűzéssel Románia stratégiába foglalja az elmúlt években Băsescu elnök irányításával megkezdett külpolitikai irányt, amely a fekete-tengeri és a közép-ázsiai térségekre koncentrál. Az ott kialakított kapcsolatokkal pedig Brüsszelben, illetve Washingtonban próbálnak előnyösebb pozíciókat elérni. Számtalan intézkedést, tervezett lépést rögzít a stratégia, amelyekből látszik, hogy az EU-s térből való kilépés a mai román külpolitika egyik fő mozgatórugója, talán kitörési lehetősége.
 
Ezzel el is érkezünk Románia külpolitikájának a dokumentumban megfogalmazott másik fontos vonulatához, miszerint egyensúlyban kívánja tartani az USA és az EU kapcsolatait. Ezen a téren a dokumentum kimondja, hogy az USA és az EU közötti viszony tekintetében Románia érdekelt a szolidáris partnerek közötti transzatlanti viszony fenntartásában, amelyek kölcsönösen tisztelik egymást, és amelyek vállalták azt a missziót, hogy a világon népszerűsítik közös értékeiket. A szolid, fokozott és átfogó transzatlanti viszony teljes mértékben megfelel Románia nemzeti érdekeinek. Ez a megfogalmazás és a dokumentumban felsorolt tervezett lépések mutatják az erős elkötelezettséget az Egyesült Államok és a transzatlanti kapcsolatok fenntartása mellett, az európai kapcsolatok és integráció háttérbe szorítása nélkül.
 
A dokumentumból látható, hogy a széles körű célok megfogalmazása, a meghatározott számtalan feladat és cselekvési terv egy határozott, ambiciózus román külpolitikai gondolkodást mutat. Ezek alapján Románia az EU és NATO szerepének emelésén, a közvetlen szomszédjaival ápolt kapcsolatokon túl szerepet szán magának távolabbi régiókban is. Ezzel a gondolkodásmóddal Románia el kívánja foglalni középhatalmi méreteinek és pozíciójának megfelelő helyét az európai külpolitikai küzdőtéren. Mindenképpen dicséretes és az európai normáknak megfelelő, és a saját nemzeti érdekeket bátran felvállaló külpolitika fogalmazódott meg ebben az anyagban. Magyarország számára fontos felmérni ennek a politikának a rá gyakorolt hatásait, megtalálni az illeszkedési területeket és közös regionális célokat, amelyek közös erőfeszítésekkel talán hamarabb elérhetők.
 

 

Varga Ádám, PhD hallgató, kutatási és érdeklődési területe Románia Európai Uniós integrációja, külpolitikája. Tanulmányai - nemzetközi kapcsolatok, közgazdaságtan - alatt, majd azt követően, elismert hazai szakértőkkel és think-tank intézetekkel dolgozott együtt, jelenleg a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának munkatársa. Érdeklődésének és kutatómunkájának köszönhetően szerzi és gyarapítja ismereteit főként keleti szomszédunkkal, Romániával kapcsolatban.

Szólj hozzá!

Címkék: románia külpolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://kelet-europa.blog.hu/api/trackback/id/tr81022189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.