Kelet-Közép-Európa Blog

A blog Kelet-Közép-Európa és a Balkán történelmével, kultúrájával és hétköznapjaival foglalkozik. Itt olvashatsz programokról, eseményekről, könyvekről és tanulmányokról. Fedezz fel egy ismeretlen, de annál izgalmasabb régiót!

Képek

Hozzászólások

Európai Parlamenti Választások Kelet-Közép-Európában – 2009 (I. rész)

2009.06.09. 21:43 :: kelet-europa

Lengyelország

 
Lengyelországban a vártnál ugyan magasabb, de az uniós átlag alatti (24,53%) részvétel mellett zajlott le az EP választás. Komoly meglepetés nem született Lengyelországban. A kormányzó a liberális-konzervatív Polgári Platform (PO) a szavazatok 44,4 százalékával 25 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. A második helyen a jobboldali  Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) pártja végzett 27,4 százalékkal és 15 mandátumot szerzett. A baloldal az előző 2007-es parlamenti választások óta újra átalakult és a Baloldal és Demokraták (Lewica i Demokraci) romjain létrejött Demokratikus Baloldal Szövetsége–Munka Uniója (SLD-UP) pártszövetség 12,3%-ot, azaz 7 mandátumot tudott begyűjteni. Végül 3 mandátumot (7%) kapott a centrista-agrár Lengyel Néppárt (PSL).
Érdekes színfoltja volt a választási kampánynak a Libertas Polska, mely a Declan James Ganley ír üzletember által alapított páneurópai szövetség, a Libertas lengyel „kiadásaként” alakult meg. Az óriási médiakampány ellenére a szavazatok 1,1%-t tudhatták magukénak. Továbbá megfigyelhető, hogy a legutóbbi parlamenti választáson kialakult erősorrend nem változott meg. A PO az akkori 41,51%-át kicsit meg is növelte, míg az ellenzéki PiS a 32,11%-ból néhányat százalékot vesztett. A baloldal és Néppárt 1-1 százalékot veszítettek. Szélsőséges pártok sem két éve, sem most nem közelítették meg a bejutási küszöböt. Lengyelországban tehát nem volt sem kormányellenes, sem antiglobalista protesztszavazás.
A szavazatok területi megoszlása érdekes képet mutat: nyugaton (nagyjából a Visztulától nyugatra) abszolút PO győzelem, beleértve Varsót is; keletre pedig egyértelműen PiS többséget láthatunk, Krakkóval együtt. Végülis a 13 választási régióból a PO kilencet elvitt a PiS elöl.
A választások eredményével minden mandátumot szerzett párt elégedett volt. Rendkívüli esemény nem történt, az összes közvéleménykutató nagyjából ezt a végeredményt jósolta a választások előtt. A választások jelentősége inkább abban áll, hogy stabilizálódni látszik a lengyel pártrendszer, a négy mandátumot szerzett párt helyzete a politikai színtéren állandósulhat.
 
Választási érdekességek
 
Zbigniew Ziobro (2005-2007 között igazságügyminiszter volt a Marcinkiewicz, majd a Kaczyński kormányokban, jelenleg a PiS alelnöke) Krakkóban toronymagasan győzött, sőt a rá leadott szavazatok száma megduplázódott. Míg a 2007. évi parlamenti választásokon 164,681 szavazattal is nyerhetett, most 335,933 szavazó küldte Brüsszelbe.
 
Jerzy Buzek, korábbi miniszterelnök a PO listájáról rekordszámú szavazattal jutott be az Európai Parlamentbe. A 2006-ban az „Év euróképviselőjének” választott Buzek Sziléziában most 393,117 szavazattal került Brüsszelbe.
 
Danuta Huebner, korábban LEMP tag, most pártonkívüli, de a PO listáján induló képviselőnő 311,018 szavazattal a harmadik legnagyobb támogatottságot szerezte meg az országban. Ezzel elhozta a PO Varsót a PiS elöl.
 
Adam Gierek, a korábbi LEMP elsőtitkár Edward Gierek fia, Sziléziában mindössze 69,014 szavazattal is EP képviselő lett.
 
Konstanty Miodowicz (annak az Alfred Miodowicznak a fia, aki a régi állampárti szakszervezet elnökeként 1988 novemberében Lech Wałęsával folytatott számára kellemetlen tévévitát és a kerekasztal-tárgyalásokon a Szolidaritással szemben képviselte a régi szakszervezetet) a Polgári Platfom színeiben 2007-ben 33,229 szavazattal Szejm képvielő lehetett, most 49,802 szavazattal sem tudott EP képviselővé válni.
 
Jarosław Wałęsa, Lech Wałęsa fia (az Egyesült Államokban tanult és dolgozott, 2002-ben tért haza) a korábbi EP választásokon nem szerzett mandátumot, majd 2007-ben Szejm képviselő lett 61,278 szavazattal, most a PO listáján 73,968 szavazatot és EP mandátumot szerzett.
 
Artur Zasadának(PO) Gorzówban mindössze 3567 szavazat is elég volt az EP mandátumhoz.
Mitrovits Miklós
 

Szlovénia

 
Az európai parlamenti választások eredményeképpen Szlovéniát a következő öt évben az ellenzéki, jobbközép SDS (26,82%) és a kormányzó, balközép SD (18,76%) két-két küldöttje, valamint a kereszténydemokrata NSi (15,77%), a liberális LDS (11,49%) és a baloldali Zares (10,06%) egy-egy küldöttje fogja képviselni. A választási részvétel igen alacsony volt, 28,25%. Ezzel Szlovénia az öt legalacsonyabb részvételi arányú tagállam között foglal helyet.
A választások nagyobb meglepetést nem hoztak, a közvéleményekutatások által előrejelzettek valósultak meg. A két nagypárt – az SD és az SDS – kapta a legtöbb szavazatot. Az LDS és a parlamenten kívüli NSi egy emberre alapozta kampányát. Küldötteik, Jelko Kacin és az első szlovén miniszterelnök, Lojze Peterle elismert politikusok Szlovéniában. A Zares mandátuma a párt vezetője, Gregor Golobič körüli botrányok miatt nagy eredménynek számít. A konzervatív SLS és a nyugdíjasok pártja, a Desus nem szerzett mandátumot, ami főleg az SLS tagságának okozott nagy csalódást.
Az uniószerte megfigyelhető tendenciának megfelelően tehát a Néppárt, illetve annak tagja győzött. Az SDS támogatottságát növelték az erősödő kormányellenes érzületek. A 8 százalékos előnnyel az első helyen végző legnagyobb ellenzéki párt még nagyobb önbizalommal tekinthet a jövőbe. Küldötteinek száma ugyan azonos a SD-vel, az SDS-re és az NSi-re azonban összesen többen szavaztak, mint a balolaldali trióra, ami a kormánykoalíció tevékenységével való elégedetlenségre utal. A szlovén parlamenti választások óta mindössze nyolc hónap telt el, ami azt jelenti, hogy a Borut Pahor vezette koalíció egy évig sem tudta megőrizni előnyét. Az alacsony részvétel is a jobboldalnak kedvezett, hiszen köztudott, hogy fegyelmezettebb szavazótáborral rendelkezik. Borut Pahor miniszterelnök elismerte pártja vereségét, de hangsúlyozta, hogy a mostani helyzetben sokkal nehezebb kormányozni, az eredményt a válságos időkhöz képest szolidnak tartja.
Lukács B. György

 

4 komment

Címkék: eu szlovénia lengyelország ep választások 2009

A bejegyzés trackback címe:

https://kelet-europa.blog.hu/api/trackback/id/tr251175497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Simplicio 2009.06.10. 10:32:07

Meg tudod mondani, hogy milyen rendszer alapján választják Lengyelországban a képviselőket? Ha jól értettem nem teljesen a magyarhoz hasonló arányos rendszerben. Kösz szépen.

miki78 2009.06.10. 12:04:44

@Simplicio: Lengyelországban ún. "többmandátumos választási körzetek" vannak. 12 régió és Varsó, így összesen 13 körzetben szavaznak.
Ezekben a pártok területi listákat állítanak, melyen min. 5, max. 10 jelölt lehet. Egy jelölt csak egy listán szerepelhet. A listaállításhoz min. 10 ezer aláírás szükséges. A választók több listát is támogathatnak. A végén a listákra érkezett szavazatoknak megfelelően elosztják a mandátumokat. Lengyelországra 50 főt.

miki78 2009.06.10. 12:13:18

@Simplicio: még annyit, hogy mandátumok számára hatással van az adott körzetben a választási részvétel. Végül az ún. D'Hondt metódussal számítják ki a mandátumarányt.
Erről részletesebben: en.wikipedia.org/wiki/D%27Hondt_method

Simplicio 2009.06.10. 14:15:59

Köszönöm szépen, így már érthető.