Kelet-Közép-Európa Blog

A blog Kelet-Közép-Európa és a Balkán történelmével, kultúrájával és hétköznapjaival foglalkozik. Itt olvashatsz programokról, eseményekről, könyvekről és tanulmányokról. Fedezz fel egy ismeretlen, de annál izgalmasabb régiót!

Képek

Hozzászólások

Trianon hatása a szlovák és a magyar politikára

2010.04.29. 10:30 :: kelet-europa

A trianoni békeszerződés és az idei magyarországi parlamenti választások. Első hallásra ennek a két témának az összekapcsolása nem ígér semmi jót. Mindezek ellenére kedden este a pozsonyi GuNaGu színházban mégis sikerült egy kiegyensúlyozott vitaestet tartani.

A Týžden hetilap két magyarországi, nem mellesleg csehül illetve szlovákul is jól beszélő történészt, Kollai István és Zahorán Csabát hívott meg egy nyilvános beszélgetésre, amelyen szlovák részről Milan Zemko történész, akadémikus és Peter Morvay, a Sme napilap magyarországi kérdésekkel is foglalkozó munkatársa vett részt.

A vita leginkább Trianon körül forgott, az azt megelőző magyar nemzetségi politikáról, a határok kialakulásáról, a revízióról, arról, hogy mit jelent mindez a két nemzet számára. Mint az várható volt, természetesen az aktuálpolitikát sem lehetett kikerülni. Magyar részről a nyelvi jogok, szlovák részről a Jobbik politikája került a középpontba. Ami a határok meghúzását illeti, Milan Zemko szerint ez az elhibázott magyar nemzetiségi politika következménye volt. Zahorán Csaba úgy látta, hogy a kiegyezés körüli magyar-szlovák tárgyalások a későbbiekben megrekedtek. Nem sikerült a szlovák politikai elitet megnyerni. Egy nemzetiségnek még lehetett volna nyelvi határokat kijelölni, egy országnak azonban már politikai-gazdasági határokra volt szüksége. A trianoni határ ilyen lett. A magyar vendégek felvetették, hogy a ténylegesen kijelölt határvonalnál voltak sokkal merészebb csehszlovák elképzelések is. Milan Zemko szerint jó, hogy ezek nem valósultak meg, mert Csehszlovákia akkor valószínűleg sokkal korábban válságba jutott volna, mint történt 1938-ban. Véleménye szerint Hitler hatalomra jutása hasznára vált az új államnak, ugyanis a nyugati hatalmak még hajlottak is volna a revízióra, de  a náci Németország térnyerését már nem kívánták.

Az igazi vita a revizionizmus körül alakult ki. Van-e igény határmódosításra Magyarországon vagy sem? Peter Morvay szerint nincs, és ez egyáltalán nem volt a témája a választásokat megelőző kampánynak sem. Előfordul természetesen, hogy megemlítik Trianont, de a fő kérdések Magyarországon a szociális és a gazdasági helyzet. Szerinte Trianon még a Jobbik esetében is csak mobilizálásra szolgál, nem pedig másra.

Moderátori kérdésre a magyarországi történészek azt válaszolták, hogy az ottani történettudomány fő sodrása józanul és kiegyensúlyozottan látja a problémát, elismeri az akkor magyar politika hibáit is. Zahorán Csaba ugyanakkor  azt is kifejtette, hogy vannak olyan szakemberek, akik a békeszerződést inkább a magyar népen elkövetett bűnnek tekintik. Az ő nézőpontjuk szerint az akkori magyar nemzetiségi politika semmiben sem tért el a kortárs, más államokban is gyakorolt nemzetiségi politikáktól, ahol a nemzetiségi jogok nem tartoztak az elfogadott jogok közé. Azt Milan Zemko is elismerte, hogy Magyarország nemzetiségi politikája az osztrák területekhez viszonyítva  sokkal stabilabbnak tűnt a Lajtán inneni folytonos nemzeti perlekedéshez viszonyítva. Zahorán ugyanakkor arra is rámutatott, hogy már akkoriban is voltak haladó gondolkodású magyarok, mint pl. Kossuth Lajos, Mocsáry Lajos, Jászi Oszkár. Zemko szerint végül magyar részről jó ajánlat érkezett, csak sajnos már túl későn, öt perccel tizenkettő után.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy Magyarországon továbbra is él a történelmi Magyarország iránti nosztalgia. Morvay ezt azzal magyarázta, hogy szinte valamennyi történelmi regény eseménye valahol Kassán, Kolozsváron,  Pozsonyban, vagy Lőcsén játszódik.  Milan Zemko elismerte: szlovák részről nagyobb empátiával is viszonyulhatnának a kérdéshez. Kollai István az aktuális problémát abban látja, hogy mindkét oldal túl kevéssé ismeri a másik nemzetet. Zahorán ezt azzal egészítette ki, hogy Magyarországon nem tudatosítják, hogy az ország Trianon előtt nem volt nemzetállam. Morvay szerint pedig a gond ott van, hogy az emberek nem szakirodalmat olvasnak, hanem túlságosan leegyszerűsített szövegeket, amelyek többek között azt is állítják, hogy Svätopluk szlovák király volt.

Egy kérdező véleménye szerint az empátia hiánya abban is megmutatkozik, hogy a  felvidéki magyar települések nevét szlovák nemzetébresztőkről nevezték el. Zemko ezt a francia-német megbékéléssel állította szemben: ott a városokat ugyan nem kereszteltek át, de a teljes német iskolahálózatot felszámolták. Szlovákiában teljes a nemzetiségi iskolarendszer. “Isten mentse meg az itteni magyarságot a francia-német példától!”, mondta.

A vita utolsó témaköre az volt, hogyan lehetne minél jobban elsajátítani a szlovák nyelvet. Zemko szerint teljesen normális Sólyom László álláspontja, miszerint a szlovákot idegen nyelvként kell tanítani. A gond viszont ott lehet, hogy korábban nyolc évig volt magyar államtitkár a szlovák kormányban, sőt miniszter. is Akkor miért nem tettek meg mindent ebben a kérdésben? Morvay szerint sok függ a motivációtól Ha az illető Szlovákiában tud munkát találni, nem kell Magyarországra menni dolgozni. A szlovák nyelvtanulást elősegítendő tehát Morvay szerint Dzurinda reformjai tették a legtöbbet. Ellenben szerinte az is igaz, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken  a hivatalokban ismerni kell a magyar nyelvet, a hivatalnokok ugyanis szolgáltatást végeznek.

Az est azzal a kérdéssel végződött, hogyan áll a közös történelemkönyv helyzete? Milan Zemko elismerte, hogy  kell még hozzá egy kis idő. Ez azonban nem egy közös véleményt fog bemutatni, hanem a két fél álláspontját egymás mellett.

A keddi est kielégítően sikerült. Mértéktartó volt valamennyi résztvevő, mind a vitapartnerek, mind a közönség részéről, akik közül többen, kiegészülve blogunk több tagjával, még késő estig folytatták az eszmecserét Pozsony hangulatos belvárosának egyik vendéglőjében.

Forrás: Körkép.sk

 

Szólj hozzá!

Címkék: trianon történelem magyarország szlovákia 1920 terra recognita zahorán csaba kollai istván

A bejegyzés trackback címe:

https://kelet-europa.blog.hu/api/trackback/id/tr471961418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.