Kelet-Közép-Európa Blog

A blog Kelet-Közép-Európa és a Balkán történelmével, kultúrájával és hétköznapjaival foglalkozik. Itt olvashatsz programokról, eseményekről, könyvekről és tanulmányokról. Fedezz fel egy ismeretlen, de annál izgalmasabb régiót!

Képek

Hozzászólások

BALTI ÚT - dokumentumfilm-napok

2011.10.18. 12:40 :: kelet-europa

TOLDI MOZI, 2011. október 27-30.
Az Észt Intézet, az Észt Nagykövetség, a Lett Nagykövetség és a Litván Nagykövetség közös rendezvénye.
“A függetlenség egy végtelenül kreatív folyamat. Művészet, mely nem vethető alá elemzésnek” (idézet A függetlenség mint művészet c. lett filmből)
A balti államok különbözőek – Riga nem Litvánia fővárosa és az észt nyelv nem tartozik a kelet-balti nyelvcsoportba, de kétség nem férhet hozzá, hogy bizonyos történelmi pillanatokban a három ország közös kihívásokkal nézett szembe, és együtt sétált a balti úton.
Valamivel több mint húsz évvel ezelőtt Észtország, Lettország és Litvánia szovjet megszállás alatt, egy omladozó politikai és gazdasági rendszerben élt, területükön több százezres szovjet csapatokkal. A függetlenség visszaállításához lelkes tömegmozgalmakra és emberek önfeláldozó hozzájárulására volt szükség. A folyamat csúcspontja a több mint 600 km hosszú élőlánc volt:  1989. augusztus 23-án Vilniustól Rigán át Tallinnig mintegy 2 millió ember fogta meg egymás kezét, hogy felhívják a világ figyelmét az 50 évvel azelőtt aláírt Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékára, amely függetlenségük elvesztéséhez vezetett. A Balti út vagy Balti lánc néven híressé vált megmozdulás bekerült az UNESCO Világemlékezet programjába. A fesztivál azonos című nyitófilmje október 27-én 18 órakor erre az eseményre emlékezik.
A rendezvény apropója, hogy a balti országok húsz évvel ezelőtt nyerték vissza az önállóságukat. (Ugyan a litván parlament már 1990-ben kikiáltotta a függetlenséget, annak tényleges nemzetközi elismerésére csak 1991. augusztus végén került-kerülhetett sor). A dokumentumfilm-napokkal a szervezők egyrészt ezeknek a mozgalmas éveknek az eseményeit kívánják közelebb hozni a magyar közönséghez, másrészt szeretnének rávilágítani a hazánkban talán kevésbé ismert történelmi előzményekre is: a balti országok függetlenségének elvesztésére 1939-ben, az ezt követő szibériai deportálásokra vagy a szovjet megszállás ellen kibontakozott partizánmozgalmakra.
Aki ismeri a tragikusan fiatalon elhunyt legendás lett rendező, JURIS PODNIEKS Könnyű-e fiatalnak lenni? című művét, amely az 1987-es cannes-i filmfesztiválon is bemutatkozott, bizonyára érdeklődéssel fogadja Haza című filmjét, amelyben a Podnieks a nagy hagyományú Dalosünnepeken keresztül ábrázolja a függetlenségi törekvéseket. Az együtt éneklés mozgósító és nemzetté kovácsoló hatalmas erejét mutatja be a Daloló forradalom is, amelyet amerikai szerzőpár jegyez (James Tusty – Maureen Castle Tusty).
A dokumentumfilm-napok egyik érdekességének ígérkezik A láthatatlan front, amely a litván partizánmozgalom egyik vezéralakjának történetét meséli el. A filmhez az egyik rendezője, JONAS OHMAN személyesen mond bevezetőt. A programban két dokumentumfilm-animáció is szerepel: a litván Nagymama és nagypapa (r. Giedre Beinoriute), illetve az észt Élettörténetek (r. Rao Heidmets).
Némelyik rendezőt – családja vagy ismerősei révén – személyesen is érintette a történelem tragikuma. Az észt dokumentumfilm nagy öregje, a több mint 70 művet jegyző ANDRES SÖÖT saját Szibériába hurcolt családjának történetét dolgozza fel Elévülhetetlen című munkájában. A már említett Juris Podnieks 1991-ben az események filmezése közben két közeli munkatársát-barátját is elveszítette egy orvlövész-támadásban. A lett ILZE BURKOVSKA-JAKOBSENÁnak pedig, aki édesanyja mozgalmas életéről készített dokumentumfilmet (Anyám földje), a nagyapját deportálták Szibériába csak azért, mert földje volt.
 
A rendezvény alatt a Toldi mozi előcsarnokában sajtófotó-kiállítás látható “EGYRE KÖZELEBB A FÜGGETLENSÉGHEZ. Észtország 1988-1991” címmel. Az észt Nemzeti Archívum gyűjteményéből készült válogatás a több éves folyamat látványosabb pillanatait villantja fel az 56 év kihagyás után újra megrendezett Miss Estonia választástól kezdve a balti láncon és a százezrek részvételével zajló Dalosünnepen át az augusztusi moszkvai puccs idején a tallinni TV-torony felé tartó szovjet tankokig.
 
A filmekre jegyet váltók ajándékba kapják Tiia Toomet észt írónő “Az a nyár” című, magyarra fordított elbeszélését.
Az észt filmeket magyar, a lett és litván filmeket angol felirattal, a nyitófilmet angol felirattal és magyar szinkrontolmácsolással vetítjük. A jegyek ára egységesen 600 Ft.
 
A tovább után részletes program...
OKTÓBER 27. csütörtök
18.00 Megnyitó / Opening ceremony
BALTI ÚT (28’) Balti tee/The Baltic Way
1989 Maurum, rendezte: Peeter Simm
1989. augusztus 23-án észtek, lettek és litvánok Vilniustól Tallinnig 600 kilométer hosszú élőláncot alkottak, hogy felhívják a világ figyelmét az 1939-ben kötött Molotov-Rippentropp paktum titkos jegyzőkönyvére, amely a három állam szovjet megszállásához vezetett. A dokumentumfilm hűen ábrázolja az egyedülálló eseményt, amelyen közel 2 millió ember állt egymást kézen fogva a szabadság és a függetlenség reményében. A Lett TV-vel és a Litván Telerádió Bizottsággal együttműködésben készült.
Észt, lett és litván nyelven, angol felirattal (magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk)
OKTÓBER 28. péntek
18.00
ANYÁM FÖLDJE (52’) / Bekons, sviests un mana mamma / My Mother’s Farm
2008 Ego media, rendezte: Ilze Burkovska-Jakobsena
Lett nyelven, angol felirattal
Tale Kalna legendás személy Lettországban. Apját 1947-ben elhurcolták Szibériába, csak mert földje volt. A Tale nemzedékéhez tartozók többsége életének nagy részében saját földről álmodozott. Az asszony sok mindent átélt, mire az álma teljesült: a szovjet megszállást, Lettország függetlenségének visszaállítását, és végül a belépést az Európai Unióba. A viharos évtizedek alatt egyebek közt propagandistaként dolgozott, operát szervezett vidékre, és küzdött a jobb vidéki közlekedésért. Nagyobbik lánya a peresztrojka ideje alatt kezdte el filmezni a mamát.
 

 
19.15
NAGYMAMA ÉS NAGYPAPA (30’) / Gyveno senelis ir senelė / Grandma and Grandpa
2007 Monoklis VG Studio, rendezte: Giedre Beinoriute
Litván nyelven, angol felirattal / Lithuanian with English subtitles
Az animált dokumentumfilm a rendező nagyszüleinek élettörténetén alapul, akiket a szovjetek 1948-ban Szibériába deportáltak. A litván történelem szomorú időszakát személyes módon, meseszerűen jeleníti meg, egy kislány nézőpontjából láttatva az eseményeket. A film képi világa  fennmaradt családi fotókból, a nemzeti filmarhívum fényképeiből és animációs elemekből épül fel.
A SZABADSÁG VÉDELMÉBEN (28’) / Laisvės gynimas / Defending Freedom
2001 A Propos, rendezte: R.Rakauskaitė – D. Ulvydas
Litván nyelven, angol felirattal
1991. január 13-án a fegyvertelen Litvánia azért küzdött, hogy szabad, független és demokratikus állam lehessen. Amikor a megszálló szovjet hadsereg és a KGB az ország legitim kormányának megdöntése céljából megkísérelte elfoglalni a nemzeti rádió és televízió épületét, a TV-tornyot és a lapkiadókat, 14 embert meggyilkoltak és mintegy ezret megsebesítettek. A litvánok megmutatták belső erejüket, és az erőszakkal szembeszállva megvédték a szabadságukat. A dokumentumfilm a tragikus események tizedik évfordulójára készült.
20.30
CSENDES MEGADÁS (62’) / Ma elasin Eesti Vabariigis / Silent surrender
2010 Allfilm, rendezte: Liina Trishkina
Észt nyelven, magyar felirattal
Milyen érzés 10 évesen a történelem forgatagában élni? Milyen érzés felnőttnek lenni egy olyan országban, amely egyik nap még élvezi az élet gyümölcseit, másnap pedig eltűnik a térképről? A film az észtek számára végzetesnek bizonyult 1939-es esztendőről szól, szabadságról és kényszerhelyzetekről, megtett és kihagyott lépésekről. Lehetséges-e tanulni a történelemből? Az eseményeket felnőttek visszaemlékezései alapján, gyermeki nézőpontból ismerjük meg, archív felvételek segítségével.
 

 
OKTÓBER 29. szombat
16.15
DALOLÓ FORRADALOM (95’) / Laulev revolutsioon / The Singing Revolution
2006 Allfilm, rendezte: James Tusty – Maureen Castle Tusty
Észt nyelven, magyar felirattal
Az emberek többsége nem gondol forradalomra, amikor énekel, ám Észtországban 1986 és 1991 között a dal békés fegyvernek bizonyult. 50 év szovjet elnyomás után észtek százezrei útnak indítottak egy alulról szerveződött mozgalmat: lelkes tömeggyűléseket tartottak és betiltott hazafias dalokat énekeltek. A filmfelrajzoljaÉsztország és a balti térség történelmét az 5-8000 évvel ezelőtti gyökerektől a “daloló forradalomig”, és bemutatja, hogyan állították vissza a függetlenségüket az észtek lépésről lépésre, erőszak nélkül, az éneklés segítségével.
 

18.00
A LÁTHATATLAN FRONT (80’) / Nematomas frontas / The Invisible Front
2011, rendezte: Jonas Ohman – Vincas Sruoginis
Litván és angol nyelven, angol és litván felirattal
Az 1944-től 1953-ig tartó litván földalatti ellenállási mozgalmat bemutató dokumentumfilm Juozas Lukša partizánvezér és bajtársai történetét meséli el, akik a Baltikum erdeiben kétségbeesett harcot folytattak a mérhetetlen túlerőben lévő megszálló szovjet csapatok ellen. A láthatatlan front mese a világháború utáni európai történelem egyik sötét oldaláról, egyszersmind az emberi jellem legjobb és legrosszabb tulajdonságainak számbavétele a hiábavaló reménykedés és kétségbeesés időszakából.
VENDÉGÜNK A FILM RENDEZŐJE, JONAS OHMAN /THE DIRECTOR OF THE MOVIE JONAS OHMAN WILL BE OUR GUEST.
 

 
20.00
A FÜGGETLENSÉG MINT MŰVÉSZET. 1991. augusztusa: Lettország Európa felé fordul (52’)
Neatkarība kā māksla: 1991.gada augusts Latvijas pagrieziens uz Eiropu / Independence as Art. August 1991: Latvia Turns Toward Europe
2011, Lett Televízió, rendezte: Dace Slavinska
Lett nyelven, angol felirattal
1991. augusztusa: amikor a páncélozott járművek már csak néhány száz méterre voltak a a rigai parlament épületétől, a lett Legfelsőbb Tanács önálló államnak nyilvánította a Lett Köztársaságot és visszaállította az alkotmányt. Ez a lépés csak egy dolgot jelenthetett – a vég kezdetét vagy Európa felé fordulást. Az évek múlásával sokan fognak azon vitatkozni, hogy Lettország függetlensége vajon törvényszerűség volt-e, véletlen egybeesés, hősies csaták eredménye, netán meg nem érdemelt ajándék egy nagyhatalomtól. A függetlenség mindenekelőtt egy végtelenül kreatív folyamat. Művészet, mely nem vethető alá elemzésnek.
OKTÓBER 30. vasárnap
16.00
HAZA (63’) / Krustceļš / Homeland
1990, Juris Podnieks Studio, rendezte: Juris Podnieks
Lett nyelven, angol felirattal
A Hazám annak a küzdelemnek állít emléket, amelyet a lett, litván és észt nép a politikai önmeghatározásért folytatott a szovjet megszállás alatt. A hagyományos Dalosünnepeket egyesíti személyes történetekkel, amelyek a balti népek sorsát tárják elénk. A film rendezője a legendás Juris Podnieks, akinek Könnyű-e fiatalnak lenni? című, világhírűvé vált dokumentumfilmjét 1987-ben a Cannes-i filmfesztiválon is bemutatták.
17.15
ELÉVÜLHETETLEN 90’ / Aegumatu / Timeless
2011 F-Seitse, rendezte: Andres Sööt
Észt nyelven, magyar felirattal
A múltat hajlamosak vagyunk elfelejteni. Ám az 1941. júniusi deportálások, melyek során a balti államokban több, mint 40 ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, a szovjetek egyik legnagyobb bűneként maradnak meg az észtek emlékezetében. A film azokról szól, akik túlélték Szibériát és hazatértek, akárcsak a film szerzője. Andres Sööt az észt filmes színtér meghatározó alakja. Több mint 70 dokumentumfilm fűződik a nevéhez, melyek különböző fesztiváldíjakat nyertek. 
19.00
LITVÁNIA. STÁTUSA: FÜGGETLEN (26’) / Lietuva. Statusas – nepriklausoma / Lithuania. Status: Independent
2011, rendezte: Vilma Balčiūnienė – Mindaugas Meškauskas
Litván nyelven, angol felirattal
Modern történet a rögös útról, amelyen a Litván Köztársaság eljutott a szabadságig. A dokumentumfilm fő mottója: “minden állam annyit ér és olyan eredményes, amennyire boldogok és sikeresek a polgárai”.
ÉLETTÖRTÉNETEK (28’) / Elulood / Life stories
2007 RHF studio, rendezte: Rao Heidmets
Angol nyelven
A dokumentumfilm-animáció alapjául észtek élettörténetei szolgáltak az 1920 és 2004 közötti időszakból. Az önéletrajzi írásokból válogatók igyekeztek széles társadalmi keresztmetszetet adni. A naivista képi világ, amely Ave Nahkur képzőművész munkája, tudatosan alkot kontrasztot a filmben ábrázolt jórészt tragikus emberi sorsokkal.

 

Szólj hozzá!

Címkék: film történelem észtország szovjetunió lettország litvánia balti államok észt intézet

A bejegyzés trackback címe:

https://kelet-europa.blog.hu/api/trackback/id/tr853311527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.