Kelet-Közép-Európa Blog

A blog Kelet-Közép-Európa és a Balkán történelmével, kultúrájával és hétköznapjaival foglalkozik. Itt olvashatsz programokról, eseményekről, könyvekről és tanulmányokról. Fedezz fel egy ismeretlen, de annál izgalmasabb régiót!

Képek

Hozzászólások

A sörön és a capricción túl...

2014.03.27. 19:36 :: kelet-europa

Hašek - Hrabal - Kundera a cseh irodalom szentháromsága. Közülük most Hrabalt ünnepeljük, aki éppen most lenne 100 éves. Konferenciák, kiállítások, filmvetítések és kvízjátékok mind-mind Hrabalra emlékeznek. Tegyük hozzá: jogosan. Miklós Dániel azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy érdeklődés Hrabal iránt talán arra is jó lehet, hogy más remek, kevéssé ismert vagy feledésbe merült cseh íróra is felfigyeljünk és olvassuk!

Bohumil Hrabal 1914. március 28-án Brünn külvárosában, Židenicében látta meg a napvilágot: mivel édesapja, aki a K. u. K. hadsereg tisztje volt, nem ismerte el a fiát, így mint sok más törvénytelen gyerek, az édesanyja vezetéknevét viselte, a keresztségben a Bohumil František nevet kapta, így életének első időszakában teljes nevén Bohumil František Kilianként ismerték. Édesanyja később összeházasodott František Hraballal, akinek vezetéknevét nevelt fia is átvette (érdekességképpen elmondható, hogy az író mindkét apjának a keresztnevét viselte: az őt el nem ismerő vérszerinti apját is Bohumilnak hívták).

hrabal.JPG

A kép forrása: Wikipedia

Innentől kezdve pedig azt a miliőt, ahol felnőtt, már jól lehet ismerni regényeiből: a nymburki sörgyár világáról van szó. Hrabal fiatal korában nem igazán jeleskedett a tanulásban, de a regényeiből szintén ismert nagybátyja, Josef Hrabal (ahogy mindenki ismeri Pepín) volt rá nagy hatással. A furcsa nagybácsi anekdotái később jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Hrabalból író legyen. Miután végzett a gimnáziummal, a Károly Egyetem jogi karán tanult tovább, de közbeszólt a háború, és forgalmistaként dolgozott Kostomlaty nad Labemben. Erről az élményéről is lehet olvasni tőle egy regényt: ezt most egy kicsit más oldalról közelítsük meg.

A papírízű életrajz helyett inkább essen most szó arról, hogy miért is olvassák világszerte Bohumil Hrabal műveit. Az író nagyon gyakran nyúlt a saját, vagy rokonai életeseményeihez, amelyektől vagy alig tért el, vagy nagyon szabatosan használta fel ezeket az írásaiban. Ha ez valakit esetleg untatna is, mert esetlegesen nem tökéletes fikciókról szólnak a regényei, az viszont mindenképpen figyelemre méltó, hogy milyen nagyszerűen tudja mások szemével láttatni az eseményeket. Erre azt hiszem, hogy a legjobb példa a magyar fordításban is megjelent három regénye (Házimurik, Vita nuova, Foghíjak), amelyekben kialakuló kapcsolatát, majd későbbi életüket a felesége – Eliška Plevová – szemszögéből mutatja be!

Ebben a három regényében pont az írót láthatjuk, mint tárgyát az írásoknak. Ki lehet jelenteni, hogy Hrabal sem esik kívül a saját hőseinek halmazán: a kicsit furcsa szokásokkal bíró (háztetőn gépelés, vagy épp a Moldvából az óvszerek kihalászása), a társadalomban kissé periférián lévő (az ötvenes években Hrabal Prága ma sem egyik legfelkapottabb negyedében, Libeňben élt, és egy papírhulladék-feldolgozó telepen dolgozott) ötvenes ügyvéd beleillik a szokásos csetlő-botló, anekdotázó kisemberek sorába.

Utóbbiak miatt kedvelik igazán Hrabal írásait az olvasói. Az írásaiban megjelenő kisemberek történetei a gyakran nem túl kedvező körülmények miatt is megmosolyogtatják az olvasót, hiszen valahogy mindig feltalálják magukat (lásd Leli urat a Hóvirágünnepben). De talán a körülmények ábrázolása miatt sem volt sokáig a hatvanas években ismert író Csehszlovákiában. Noha nem tartozott a rendszer igazán nagy kritikusai közé, néhány könyvét mégis betiltották, vagy az abból készült filmeket. Ilyen volt az 1969-es Pacsirták cérnaszálon, amihez ha hasonló filmet kellene mondani a régióból, akkor mindenképp A tanú és a A Márványember. Utóbbival összevetve talán lehet is látni, hogy miért is tartják még úgy, hogy Hrabal minden regényében megjelenik a cseh „nemzeti karakter.” Amíg Birkut elvtárs a sztálinista rendszer feletti dühében bedobja a krakkói pártszékház bejáratát egy téglával, addig Pavel Hvězdář, a kényszermunkára ítélt volt pincér továbbra is tartja kapcsolatot a kiszabadult feleségével, és hallgatja a szintén elítélt filozófiaprofesszort, amíg a bányaliftben haladnak a tárna felé: jelezve ezzel, hogy a kisembereknek tovább kell élniük pátoszosság nélkül, történjék bármi is.

Itt azonban figyelmeztetnék mindenkit: egyáltalán nem csak Hrabal írt a cseh szemléletet felhasználva, még csak nem is Jaroslav Hašek. Talán az első, a Magyarországon elfeledett Jan Neruda volt, akinek a Kisoldali történetek c. novellagyűjteményében szintén ilyen csetlő-botló cseh kispolgárok jelennek meg a XIX. század második felének Prágájában! Ezzel csak arra szeretnék kicsit mindenkit rávenni, hogy Hrabalon, sőt Kunderán túl is létezik cseh irodalom: ezt természetesen mindkét említett szerző tudta, és ahol volt rá lehetőségük, erre utaltak is. Sajnos azonban ma, talán Hrabal hallatlan népszerűségének is köszönhetően más cseh írók kissé a feledés homályába kerültek – noha fordítottak akár mindkét Čapektől vagy a „cseh Jókaitól” Alois Jirásektől is szép számmal írásokat, nem is beszélve Jaroslav Seifert verseiről, esetleg Václav Havel drámáiról.

Ezért a kerek jubileum tehát ne csak arra legyen alkalom, hogy a könyvtárakból, könyvesboltokból Hrabal regényei tűnjenek el, vagy épp mindenki a Menzel által rendezett Hrabal feldolgozásokat nézze, hanem arra is, hogy a regényekben előforduló, megnevezett cseh írókról, költőkről (ilyen például Vitězslav Nezval, vagy Jaroslav Vrchlický) is olvassunk valamit. Meglepően érdekes és színes világ tárulhat elénk, ha a cseh irodalom más írásait is elővesszük. A csehekről alkotott kép, ha nem is változik meg bennünk, de mindenképpen mélyülni fog.

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra irodalom csehország Hrabal Hrabal100

A bejegyzés trackback címe:

https://kelet-europa.blog.hu/api/trackback/id/tr495881681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.