Kelet-Közép-Európa Blog

A blog Kelet-Közép-Európa és a Balkán történelmével, kultúrájával és hétköznapjaival foglalkozik. Itt olvashatsz programokról, eseményekről, könyvekről és tanulmányokról. Fedezz fel egy ismeretlen, de annál izgalmasabb régiót!

Képek

Hozzászólások

„Egy közép-európai nem lehet nacionalista...”

2014.04.25. 20:01 :: kelet-europa

Április 23-án, szerdán az ELTE BTK Kari Tanácstermében tartott előadást Rudolf Chmel: Egy közép-európai polgár a közép-európai összetartozásról címmel. Az ismert szlovák irodalomtörténész, politikus korábban számos írásában kifejtette, hogy miért is tartja magát közép-európainak, így ennek meghatározása most sem maradt el. A magyarul elmondott bevezetőben főleg saját életének néhány állomását említette: kitért arra, hogy számára fiatal korában poprádi lakásuknak még a fürdőszobájából is nézve a Magas-Tátra nem adott számára semmilyen plusz érzést, amitől „nacionalista” gondolatai támadtak volna, ugyanígy ma sem jelent semmi többletet számára az, ha pozsonyi lakásából a várra rálát. - Miklós Dániel írása.

Az előadását anyanyelvén folytatta, ahol kitért arra, hogy miben áll az összefogás problémája Közép-Európában. Ezzel kapcsolatosan rögtön megjegyezte, hogy őt már nézték hungarofilnek Szlovákiában, de szlovákpártinak is Magyarországon. Az egyszerű példával utalt arra, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél túlságosan egyoldalúan közelíti meg a történelmet: nemcsak hogy párbeszéd nincs, de még próbálkozás sem igazán, hogy a másik fejével gondolkodjanak az emberek. Erre egy újabb – írásaiban gyakran szereplő személyes – példát hozott fel. 1990-1992 között Rudolf Chmel Csehszlovákia, majd a névváltozás után Cseh-Szlovákia utolsó budapesti nagykövete volt (az előadó maga is Cseh-Szlovákiában született 1939-ben: a müncheni döntés után változott meg az ország neve). Megbízólevelét akkor egy író-elnök Václav Havel írta alá, és adta át egy író-elnöknek Göncz Árpádnak. Chmel az 1989-es változások után – saját maga belátta, hogy – naivan, úgy gondolta, hogy most van lehetőség a magyar-szlovák megegyezésre, hiszen még a szlovák és a magyar parlament elnöke is az előző rendszer ellenzékéhez tartozott (František Mikloško és Szabad György). Példaként a cseh-német megbékélési folyamat állt Rudolf Chmel előtt, amelynek Václav Havel volt az egyik előremozdítója. Sikerült egy magyar és egy szlovák történészbizottságot létrehozni, amely egy-egy nyilatkozat létrehozásán fáradozott, amelyben arról kellett szólniuk, hogy miként is látják egymás történelmét. A nyilatkozatok azonban gyakorlatilag egymás ellentétei voltak, így a nagyszabású tervből semmi sem lett. Azóta sem.

rudolf_chmel.jpgEgymás meg nem értése mellett az együttműködés hiányát is felhozta mondandójában Rudolf Chmel, aki szerint a Visegrádi Együttműködés ezért sem tudja úgy ellátni feladatát, mint ahogyan azt az alapításkor tervezték. Itt Lech Wałesa példáját hozta fel, akinek lehetett hajtogatni, hogy mi is a közép-európaiság, de leginkább ő magát egy balti embernek tartotta a kilencvenes években. Hozzátette azonban az előadó, hogy dacára ennek még mindig a lengyelek a legstabilabb partnerei az Együttműködésnek, míg a magyar-szlovák ellentétek továbbra is nehezítik a működést. Sokak számára fontos kérdés, hogy Közép-Európának hol vannak a határai – erre Rudolf Chmel sem adott választ (személyes megjegyzés: fölösleges lenne vonalzóval méricskélni, nem ez a lényegi kérdés), de az előbbieket is felhasználva elmondta, hogy egyfajta sorsközösség alakult ki az itteni népek között a történelem folyamán, amelynek fontos pontja volt az államok soknemzetiségűsége. Ezért is tartja Rudolf Chmel fontosnak, hogy ismerjük meg a másikat, mert az itt felmerülő problémákat nem lehet megoldani egyoldalúan. Számára ezért is furcsa, hogy a XIX. századi etnokrácia ma egyfajta reneszánszát éli a régióban. Zárszóként életfelfogásának egyik alapvetését, és talán a közép-európaiságnak egyik általa meghatározott axiómáját tette hozzá előadásához: „Egy közép-európai nem lehet nacionalista.”

Az előadás után a Szlovák Intézetben bemutatták Rudolf Chmel Jelen és történelem - Az etnokráciától a demokráciáig és vissza című kötetét is.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv magyarország szlovákia szlovák intézet Rudolf Chmel

A bejegyzés trackback címe:

https://kelet-europa.blog.hu/api/trackback/id/tr276087021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.