Szófia címerének fent idézett jelmondata jól megragadja a bogár főváros fejlődését, amely a rendszerváltást követő hosszú stagnálás után az utóbbi évtizedben – kissé eklektikusan ugyan – mégis megújult. Alapszabály, ha meg akarsz ismerni egy országot, egy népet, egy kultúrát, akkor utazz el és szerezz saját tapasztalatokat. A bolgár főváros talán kevéssé ismert még Magyarországon. Felfedezéséhez Miczov Jordan barátunk írásával nyújtunk segítséget.
Szófia elődjét Serdicát a Kr. e. 8. században hozták létre a terület első ismert lakói, a trákok serdi nevű törzse. A kis trák falucska a római hódítás után tett szert nagyobb jelentőségre, és egy időre Moesia provincia székhelyévé vált. A népvándorlás pusztításai után I. Justinianus keletrómai császár építtette újjá Triaditza néven. A 6. században a Balkánra települő szlávok már Szredec (közép, központ) néven említették. A 9. és a 14. század között megszakításokkal a bolgár állam részét képezte. A 14. században kapott új nevet a város: a legrégebbi templomáról, a Szent Szófiáról nevezték el.
Az 1382-ben kezdődő ötszáz éves török uralom idején közigazgatási székhely (vilajet központ) lett. Keleties, muszlim lakosú kereskedővárossá fejlődött és fontos megállóhelynek számított a Bécset Isztambullal összekötő hadi- és karavánúton. Az 1877-1878-as orosz-török háborúban felszabadult Szófia az újonnan létrehozott autonóm Bolgár Fejedelemség székvárosa lett. A felszabadulás utáni városrendezés során Szófia teljesen átalakult. A bazárok, karavánszerájok és mecsetek – sőt egész városnegyedek – lerombolásával elveszítette keleties arculatát és helyette modern európai város született.
Pesti szemmel nézve azonban a viszonylag alacsony épületek, a szűk utcák, és a nem túl széles sugárutak – leszámítva a városközpont két-három nagyobb terét és néhány reprezentatív épületét – mind kisvárosi hangulatot árasztanak. A második világháború utáni államszocialista korszakban az erőltetett iparosításnak köszönhetően Szófia milliós nagyvárossá növekedett, és a hangulatos belváros köré panel negyedek gyűrűje épült. A kilencvenes évek válsága után, az évtized végére átadták az első metróvonalat és fellendült a városszépítés, építkezési láz tört ki. A tervszerű városfejlesztés hiánya miatt, mégis számos olyan építmény keletkezett, amely nem illeszkedik a városképbe. A legutóbbi két-három évben megjelentek a hipermarketek és a plázaszerű bevásárlóközpontok is.
Szófia belvárosa meglehetősen kicsi. A fő látnivalók is egy meglehetősen szűk körön belül helyezkednek el, így egy kényelmes egynapos sétával szinte minden nevezetesség megtekinthető. Szófia centruma a tágas Alekszandar Nevszki tér, melynek közepén tornyosul az impozáns neo-bizánci stílusú Alekszandar Nevszki katedrális. 
Az orosz haderő védőszentjéről elnevezett székesegyházat a 19-20. század fordulóján a bolgár nép adományaiból építették, így tisztelegve a Bulgária török uralom alóli felszabadítása során elesett kétszázezer orosz katona emléke előtt. A Nevszki tér déli oldalán található a Szent Szinódus (a bolgár ortodox egyház zsinatának) palotája és a Nemzetgyűlés épülete. Mögötte áll a felszabadító II. Sándor orosz cár szobra, közelében pedig a szófiai egyetem főépülete. A Nevszki tér nyugati oldalán látható a város nevét adó koraközépkori Szent Szófia templom, illetve a Csodatevő Szent Nyikolaj orosz templom. Onnan végigsétálva a Ruszki úton, számos múzeum és galéria várja a látogatót. A közelben található az Ivan Vazov Nemzeti Színház is. A Ruszki út beletorkollik a Knjaz Alexandar Batenberg térbe, ahol a kilencvenes évek közepéig látható volt – amikor is csak másodszori kísérletre sikerült felrobbantani – az egykori bolgár kommunista pártvezető és miniszterelnök, Georgi Dimitrov mauzóleuma. Vele szemben áll még ma is a múzeummá átalakított egykori cári palota a hozzá tartozó kerttel. Csupán pár lépéssel arrébb, a Mária Lujza út mellett található a 14. századi Szent Petka Szamardzsijszka templom, melynek nem különösen feltűnő külseje gyönyörű freskókat és misztikus hangulatú főhajót rejt. 
A Szent Petka tőszomszédságában a Mária Lujza út mentén magaslik a többi épület fölé az egykori központi állami áruház, a CUM hatalmas épülete (ma is áruház). Mellette áll Szófia egyetlen érintetlenül hagyott dzsámija a Banja-Basi Dzsámi. Vele szemben található az oszmán uralom másik mementója a vásárcsarnok (Centralni Hali), amely az átalakítások során mára teljesen elveszítette egykori bazár jellegét. A Mária Lujza út déli végén magaslik a Szent Hét (Szveta Nedelja) katedrális, amely arról nevezetes, hogy 1925-ben kommunista összeesküvők egy egész Európát megdöbbentő bombamerényletet hajtottak itt végre III. Borisz cár meggyilkolására. Az uralkodó szerencsésen megmenekült, azonban több mint kétszáz ember lelte halálát a székesegyház romjai alatt. A katedrális melletti Balkan Sheraton Hotel belső udvarában lehet megtekinteni a Kr. u. 4. században épült Szent György templom maradványait. A Szveta Nedelja katedrálisnál kezdődik a Szófia sétáló és bevásárló utcája, a déli irányba tartó Vitosa út, amely elvezet a Nemzeti Kultúrpalotáig. Az 1981-ben megnyílt monumentális szocreál stílusú épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában.
Szófia egy magas hegyek által körülvett katlanban fekszik. Északról a Balkán-hegység, délről a Vitosa-hegy határolja. Szófia és a Vitosa éppoly elválaszthatatlanul összetartozik, mint Nápoly és a Vezúv. A 2290 méter magas hegy Szófia üdülőparkja. Rendszeres buszjárat viszi ki a városból a kirándulókat, akik részére számos vendéglő, turistaház és kilátó épült. Télen népszerű síparadicsommá válik a Vitosa.
A Vitosa hegy lábánál található Bojana, amely ma már Szófia része. Itt található a 13. század közepén épült bojanai templom, amely csodálatos freskóiról híres, melyek a bolgár cári család tagjait ábrázolják. Szófiától mintegy 9 km-re délre fekszik Dragalevci falu, ahol megtalálhatóak a 14. századi Bogorodica Vitoska (Vitosai Istenanya) kolostor maradványai, amelynek egyik épen maradt kis temploma szintén a középkori freskóiról nevezetes.
Szófia és környéke már a római korban is híres volt termál gyógyvizeiről. Szófiától 18, illetve 14 kilométer távolságra található két jelentős fürdőhely – Bankja és Pancserevo -, ahol nagy fürdők, gyógyszanatóriumok és termálvizes strandfürdők vonzzák a gyógyulásra és kikapcsolódásra vágyókat.
Természetesen azok, akik egy néhány órás utazásra is elszánják magukat, felkereshetik egy egész napos program keretében a híres Rilai kolostort, Bulgária fő zarándok és kegyhelyét. A Balkán-félsziget legmagasabb hegyének oldalában épült középkori kolostor a világörökség részét képezi és itt őrzik Bulgária védőszentjének a csodatevő Rilai Szent Ivánnak (Szveti Ivan Rilszki) a földi maradványait.
Hozzászólások