Vid napja a szerb nép történelmében mindig sorsfordító volt:
1389. június 28.: a rigómezei csata, a szerb államiság bukása
1914. június 28.: Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd elleni merénylete Szarajevóban
1921. június 28.: a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmányának elfogadása
1948. június 28.: Jugoszláviát kizárják a Kominformból
1989. június 28.: Szlobodan Milosevics elmondja beszédét Rigómezőn
2001. június 28.: Szlobodan Milosevicset háborús bűnösként Hágába szállítják
2008. június 28.: a koszovói szerbek létrehozzák önálló közösségi gyűlésüket
Az utóbbi évtized balkáni eseményeit ismerve egyáltalán nem lepődhetünk meg azon, hogy a valódi háború után megindul a harc a történelmi emlékezetért. Most éppen abból keletkezett botrány, hogy Anna Di Lellio, a New York-i New School University professzor könyvet publikált The Battle of Kosovo 1389: An Albanian Epic (Az 1389-es rigómezei ütközet: egy albán eposz) címmel, melyben elvitatja a szerbektől a rigómezei csata legnagyobb szerb hősét Miloš Obilić személyét, aki megölte I. Murád török szultánt. A professzorasszony fő állítása, hogy Murád gyilkosát nem Obilićnak hívták, hanem Milos Kopiliqnak, s nem szerb, hanem albán volt.
A szerbek természetesn a történelem meghamisításával és ellopásával vádolják az albánokra, hiszen Obilić nemzeti hős a szerb nemzettudatban! Személye megjelenik a hősi balladákon át egészen egy belgrádi futballcsapat névadójáig. A források szerint azonban Obilić montenegrói származású szerb volt. Érdekes, hogy egyik legismertebb szoborművét a világhírű horvát szobrászművész Ivan Meštrović készítette:
.jpeg)
Részletesebben itt olvashatsz róla: http://www.mult-kor.hu/20090702_tortenelemlopassal_vadoljak_szerbiaban_a_koszovoi_albanokat
Hozzászólások