Kelet-Közép-Európa Blog

Krzysztof Varga és Olga Tokarczuk nevét nem kell bemutatni a magyar olvasóközönségnek. A lengyel irodalom élvonalába tartozó két szerzőtől már több kötet is megjelent magyar fordításban.

 

Krzysztof Varga recepciójának hazai történetét felelevenítve elsősorban a 2010-ben Hermann Péter és az Európa Kiadó jóvoltából piacra került Turulpörkölt juthat eszünkbe, és a könyv megjelenését kísérő óriási visszhang. Az esszé, riport, társadalmi körkép, valamint gasztronómiai kalandozásokra invitáló útikalauz műfajait bravúrosan ötvöző műről számos kritika, cikk látott napvilágot. XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében bemutatásra kerül a szerző Műmárvány síremlék című műve, Pálfalvi Lajos fordításában, az Európa Kiadó gondozásában. Ezúttal egy jövőben játszódó családregénnyel van dolgunk, melynek narrátora és főhőse 2071-ben, krisztusi korba érve beszéli el felmenői XXI. század elejéről induló történetét. Varga annak ellenére, hogy cselekményét a távoli jövőbe helyezi, nem a technika és tudomány evolúciója felől mutatja be a történelem eljövendő fejezeteit, sokkal inkább korunk emberének érzékletes, és éles vízióját adja. Hősét melegséggel és humorral formálja meg, miközben a tőle megszokott ragyogó humorral, kíméletlenül hatol mélyebbre és mélyebbre főhőse féltve őrzött intimitásainak, titkainak és neurózisainak világában. Míg a Turulpörkölt világa magyar tájakra invitálta olvasóit, ebben a regényében az író alig mozdul ki szülővárosából, Varsóból, a saját világát írja le hasonlóan nemes melankóliával, mély iróniával és nagy stiláris fegyelemmel.

 

Olga Tokarczuk Őskor és más idők című könyve, szintén a Könyvfesztivál keretében jelenik meg Körner Gábor fordításában, a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Olga Tokarczuka kortárs lengyel irodalom egyik meghatározó alakja, aki épp ezzel a pályája történetében mérföldkőnek számító remekművével robbant be az irodalmi köztudatba. Őskor és más idők című regényét húsz nyelvre fordították le. 1997-ben elnyerte a Koscielski Alapítvány irodalmi díját. 2008-ban a Begunok (Bieguni) című regényéért megkapta a legrangosabbnak számító lengyel irodalmi díjat (NIKE).

 

Őskor, a történések színhelye, egy mitikus falu Lengyelország keleti részén. Négy arkangyal teremtette, akik őrt állnak a folyóktól körbezárt falu körül. Ezeknek az arkangyaloknak a szemével látjuk, ahogy az első, majd a második világháború felkavarja ezt az apró, de roppant sűrűségű mikrokozmoszt. És miközben zajlik előttünk természet és modernitás, nők és férfiak összecsapása, lassan minden a könyörtelen idő allegóriájává válik.

 

Tokarczuk számára a nagybetűs történelem azonban csak eszköz, nem pedig cél. A történelem viharai, a civilizációs és politikai változások az egyén történetén keresztül nyernek formát. Épp ebben rejlik történetmesélésének ereje. Sajátos – semmilyen más lengyel íróhoz sem hasonlítható - portrét fest a lengyel provinciáról, mely se nem szatirikus, se nem nosztalgikus, de nem is a népi hagyományok kihalását siratja. Az általa megrajzolt falu világa egyszerre mágikus és realista, pszichologikus-szimbolikus. Az Őskorban - akár a nagy romantikusok remekműveiben - realizmus és fantasztikum keveredik, egyfajta valós történelmi közegbe ágyazott fikciót teremtve. A regény e megannyi kulturális utalással átszőtt, számtalan rétegű szövetében a fogékony befogadó fellelheti az emberi és állati szenvedés feletti buddhista reflexiókat éppúgy mint a szentimentális - romantikus természetfelfogás hagyományait, a jóbi szenvedéstörténet jungiánus reinterpretációját, mint az emberi lét metaforáját, Pascal és a felvilágosodás racionalista istenfelfogásának párbeszédét, s végül a világ pesszimista, gnosztikus víziójának képét. Mindeközben Tokarczuknak sikerült lélegzetelállító könyvet írnia magáról az emberi életről, és a saját magunkkal, körülményekkel, morális és vallási normákkal, történelemmel folytatott szakadatlan küzdelmünkről. Olyan elbeszélést, mely a világ kegyetlensége ellenére nagy érzékenységgel viseltetik annak lakói iránt, akik olthatatlan vággyal kívánnak értelmet adni - több-kevesebb sikerrel - saját létezésüknek.

 

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében immár 11. alkalommal megrendezésre kerülő Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján idén Sylwia Siedlecka képviseli Lengyelországot Kölykök című novelláskötetével. A szláv filológia tanszéken végzett fiatal író-műfordító elbeszéléseit már több nyelvre is lefordították.

 

A Kölykök nyugtalanító írásai horror és groteszk között egyensúlyoznak, megkerülve az egyértelmű olvasat lehetőségét. Az írónő fájdalmas és nehéz témákhoz nyúl, öregség keveredik gyerekkorral, az élet szélsőségeit kapcsolja össze. Elbeszéléseiben minden moralizáló, társadalomkritikai szándék nélkül néz szembe a teljességgel igazságtalan és romlott világgal, melyben még a gyerekkort is megfosztja ártatlanságától.

 

A Kölykök novelláiban közös a gyermeki rácsodálkozás, kíváncsiság írói gesztusa, mellyel a szerző olyan közel merészkedik ilyen-olyan külső vagy belső devianciákat, fizikai vagy érzelmi csonkaságot, sebhelyeket viselő hőseihez, amennyire csak tud, és amilyen távolságról azok már különösnek és szépnek tetszenek. Siedlecka akár egy érzékeny, hideg orvosi műszerrel preparálja hőseit. A nehéz, mély témákat puritán, csaknem szűkszavúan tárgyilagos formába önti, az elbeszélés hagyományos menetét, természetszerű ritmusát pedig megzavarja, sajátos dramaturgiát alkalmazva, melynél a novellák ott szakadnak meg, ahol a klasszikus íróiskola szabályai szerint el kellene kezdődjenek.

 

Siedlecka elsősorban Közép-, és Kelet-Európa íróin nevelkedett. Nagy hatással voltak rá Dosztojevszkij és Bulgakov művei, hazája írói közül Schulz és Gombrowicz, a cseh irodalom és Ladislav Fuks groteszk, ironikus világa, de fontos inspirációnak tartja Csáth Géza sűrű, sötét tónusú, neurózissal átszőtt prózáját is.

TALÁLKOZÁSOK KRZYSZTOF VARGÁVAL:

A Margó Fesztiválon Európáról, hazáról és jövővíziókról Vári György beszélget a két íróval

Anker Klub, Budapest 1061, Anker köz 1-3.

 

Osztovits Levente terem, Millenáris, Budapest, II. Kis Rókus u. 16-20.

 

Az Európa Könyvkiadó standja, Millenáris, Budapest, II. Kis Rókus u. 16-20.

 

· 2011.04.16. 19:00-23:00

 Fogasház, 1073 Budapest, Akácfa utca 51.

 

Millenáris, Teatrum, Budapest, II. Kis Rókus u. 16–20.

 

Európa Pont, 1024 Budapest, Lövőház u. 35.

 

Az írónővel Márton László író, költő, esszéista, valamint Pálfalvi Lajos, műfordító, polonista beszélgetnek

Díszvendég standja, Millenáris, Budapest, II. Kis Rókus u. 16–20

 

Millenáris, Budapest, II. Kis Rókus u. 16–20

 

Nemzetközi irodalmi est a Fogasházban a Funzine, az Európa Ponst és a Hungarian Literature Online szervezésében. Műsorvezető: Huszti Gergely. Felolvasóest és kerekasztal beszélgetés, közönségtalálkozó –angol nyelven.Résztvevők: Baán Zsófia, Nádasdy Ádám, Olga Tokarczuk, Amy Sackville.

Fogasház, 1073 Budapest, Akácfa utca 51.

 

Európai Írótalálkozó„Migránsok és emigránsok, bevándorlók és expatok, autokton és allokton írók” – Az európai irodalom meszticizálódása
Európa Pont, Millenáris, 1024 Budapest, Lövőház utca 35.

 

XI. Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja
Lázár Ervin terem, Millenáris, Budapest, II. Kis Rókus u. 16–20