Az elmúlt időszakban két jelentős munka is született a balkáni népek történetéből.
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés.
Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Gondolat Kiadó, 2010.
Juhász József a föderalizmus általános jellemzőinek és a nyugati etnoföderális államok sajátosságainak a felvázolása után a közép- és kelet-európai etnoföderalizmus történetének a bemutatására vállalkozik, majd a térség többnemzetiségű szövetségi államainak összehasonlító elemzésére tesz kísérletet a könyvben.
A föderalizmus kérdései manapság nem tartoznak a történetírás és a politológia legkurrensebb témakörei közé. Pedig a közelmúlt olyan eseményei, mint a szocialista szövetségi államok felbomlása, Belgium föderalizálása, vagy éppen a szövetségi rendszerről folyó spanyol, olasz és kanadai viták érdekessé tehetik a témát, az európai integráció jövője szempontjából pedig kifejezetten tanulságosak lehetnek a különféle föderalista elméletek és kísérletek. A szerző a föderalizmus általános jellemzőinek és a nyugati etnoföderális államok sajátosságainak a felvázolása után a közép- és kelet-európai etnoföderalizmus történetének a bemutatására vállalkozik, majd a térség többnemzetiségű szövetségi államainak összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. A kötetet Közép-Európa 20. századi történelme iránt érdeklődő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk.
Forrás: Gondolat Kiadó Blog
Bíró László: A jugoszláv állam 1918-1939
História, MTA Történettudományi Intézete, 2010.
A kötet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megoldási kísérleteit veszi számba. A társadalmi viszonyok bemutatásával kezdi - azon belül is különös figyelemmel a regionális különbségekre, majd a politikai, gazdasági és oktatási kérdések következnek.
A kötet bemutatja, miként próbálták megszervezni az 1918-ban több korábbi ország részeiből létrejött szerb-horvát-szlovén állam működését. Az első fejezet be kívánja mutatni azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a jugoszláv integráció kiindulópontját jelentették. A második rész a politikai és adminisztratív intézményrendszer kiépítését tárgyalja, a harmadik a gazdasági élet alapvető feltételeinek megteremtését (egységes valuta-, adórendszer, gazdaságpolitika, a közlekedés fejlesztése). A társadalmon belüli nagyarányú agrárnépesség, illetve az állam társadalomátalakító szándéka az agrárreform és kolonizáció során indokolja, hogy külön fejezetet szenteljenek a mezőgazdaságnak. A főfejezeteket az oktatáspolitika zárja.
Hozzászólások