A mai Csehország. Bevezetés a Cseh Köztársaság tanulmányozásába címmel írt könyvet Mészáros Andor történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára;. A kötetet március 7-én mutatták be a budapesti Cseh Centrumban, ahol jelenleg egy fotókiállítás is megtekinthető Prága tereiről.
A könyv Csehország 1989 utáni politikai, közjogi, közigazgatási, gazdasági, külpolitikai és kulturális fejlődését mutatja be a 2013. január 25-26-i elnökválasztással bezárólag – mondta a szerző az MTI-nek.
Mészáros Andor a bevezetőben röviden fölidézte az első Cseh Köztársaság 1918-as megalakulásától a II. világháború, 1945 után megalakult második köztársaságig terjedő időszakot. A szerző szól a politikai és az alkotmányos rendszer fejlődéséről, arról, hogy milyen közjogi rendszere van az országnak.
A gazdasági átalakulást elemző fejezetben ír arról, hogy Csehországban a rendszerváltás után visszaadták az elvett tulajdont és kuponos privatizációt folytattak, vagyis a vásárlónak a lakosságtól kellett megvennie a kuponokat.
Az Egyházról megjegyezte: az országban a felekezeten kívüliség kirívóan magas, ez köszönhető annak a történelmi ténynek, hogy a huszitizmus mély nyomokat hagyott a társadalomban, a cseh nemzeti mozgalom pedig a Habsburgok ellen küzdött. A legnagyobb a Katolikus Egyház, a vallásgyakorlók 20–30 százaléka tartozik oda; a felekezet nélküliek aránya 60 százalék; a többi a kis egyházak között oszlik meg. A XX. század elején már megkezdődött az elfordulás az Egyháztól, mert a cseh huszita egyház befolyása hagyományosan erős. Az államnak tavaly sikerült megállapodnia az egyházi kárpótlásról, közben csak szakrális épületeket szolgáltatott vissza. A 2012-es szerződés szerint az egyházi vagyon 56 százalékát adják vissza, 2030-ig pedig 44 százalékot pénzbeli kárpótlásként, és akkortól megszűnik az Egyház állami finanszírozása.
A történész szerző foglalkozik a kisebbségekkel, ugyanis a régió legkiemeltebb migrációs célországa lett Csehország, különösen nagy az orosz és az ukrán bevándorlás.
A kötetben szó van a nemzeti jelképekről, amelyek fontos szerepet játszanak a társadalom életében. Csehország a legmodernizáltabb kelet-közép-európai állam, de meglehetősen hagyománytisztelő. A cseh királyi korona, a köztársasági elnöki zászló és az állami pecsét be van zárva, négy embernek: a köztársasági elnöki hivatal vezetőjének, a prágai érseknek, a főpolgármesternek és a Szent Vitus-székesegyház prépostjának van a zárhoz kulcsa, de csak együtt nyithatják ki a nemzeti jelképeket őrző szobát.
Mészáros Andor felhívta a figyelmet a könyv végén található kronológiára: az 1989 és 2013 között történt fontosabb eseményekkel és képmelléklet az állami szimbólumokról, a Szent Vitus-székesegyházról, a kormány, a nemzeti bank és az Alkotmánybíróság épületéről, de van kép a Vencel téren Jan Palachról, aki 1969-ben ott gyújtotta fel magát. Látható az a fotó is, amikor Václav Havel temetésekor este hatalmas tömeg emlékezett mécsesekkel az elnöki palota előtti téren. Havel 1989 és 1992 között Csehszlovákia, majd két cikluson keresztül 2003-ig Csehország elnöke volt.
A kötetet az egyetemen tankönyvként is használják – mondta el a szerző.
MTI/Magyar Kurír
Hozzászólások