Kelet-Európai Tanulmányok V. / Kelet-Európai Monográfiák I.
2010.03.01. 15:51 :: kelet-europa
Szólj hozzá!
Címkék: történelem rendszerváltás könyvajánló kelet európa elte btk kelet európa története tanszék kelet európai tanulmányok kelet európai monográfiák
A szlovák nemzeti történelemről
2010.02.17. 12:12 :: kelet-europa
Meghívó
Előadás:
Slavka Otcenasova: In search for new narratives: national history in Slovak textbooks.
Helyszín: ELTE BTK, Múzeum krt. 6-8, Főépület II/229.
Időpont: 2010. február 22. 16.00
Könyvbemutató:
Peter Weiss: Národný záujem a zodpovednosť v slovenskej zahraničnej politike, Kalligram, 2009. (Nemzeti érdek és felelősség a szlovák külpolitikában) c. könyvét bemutatja:
Szarka László történész és Pavol Demeš, a German Marshall Fund for Central and Eastern Europe of the United States igazgatója
Időpont: 2010. február 23. 18.00
Helyszín: Szlovák Intézet, Budapest VIII., Rákóczi út 15.
(Peter Weiss jelenleg Szlovákia Magyarországra delegált nagykövete)
Szólj hozzá!
Címkék: történelem szlovákia kelet európa kelet európa története tanszék szlovák intézet
Limes - Nemzet és nacionalizmus, tudomány és politika
2010.02.17. 09:15 :: kelet-europa
Megjelent a Limes tudományos folyóirat legújabb száma (2009/4): Nemzet és nacionalizmus, tudomány és politika. A lap melléklete a kisebbségek és a rendszerváltás tematikáját vizsgálja.
Budapesten megvásárolható:
Írók Boltja (Andrássy út), Teleki Téka (Bródy
Sándor u.), megrendelhető a szerkesztőség címén.
www.limesfolyoirat.hu
Szólj hozzá!
Címkék: történelem rendszerváltás kelet európa
Chopin Év
2010.02.11. 07:48 :: kelet-europa
SAJTÓKÖZLEMÉNY
2010. március 1-jén ünnepeljük a romantika korának egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének, Fryderyk Chopin születésének 200. évfordulóját. A Lengyelországban ez alkalomból meghirdetett Nemzetközi Chopin Év keretében világszerte számos koncertet, megemlékezést, konferenciát, kiállítást és egyéb programot rendeznek. Ehhez kapcsolódva a budapesti Lengyel Intézet is több jelentős magyar eseményt szervez vagy támogat. Olyan kiváló lengyel zongoraművészek koncertjeit hallgathatjuk majd, mint Paweł Kowalski, Wojciech Waleczek és Piotr Banasik. Hazánkba látogat a bydgoszczi Pomerániai Filharmónia Szimfonikus Zenekara, amelyet Tadeusz Wojciechowski vezényel majd a bicentenáriumi születésnapi koncerten, 2010. március 1-én a Művészetek Palotájában. A Chopin Év zárásaként pedig a világ egyik legjobb zenekarának tartott Sinfonia Varsovia is fellép Budapesten 2010. december 12-én, szintén a Művészetek Palotájában.
A Chopin emlékév zártkörű protokolláris megnyitójára 2010. február 14-én kerül sor a Szépművészeti Múzeumban. A 2010-es Nemzetközi Chopin Év magyarországi nyitóhangversenye a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig. Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című kiállításának záróprogramja is egyúttal. A Szépművészeti Múzeum, a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége és a Lengyel Intézet által közösen szervezett ünnepi koncert a „Búcsú a Hermelines hölgytől” címet kapta, ezzel is tisztelegve Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel c. emblematikus festménye előtt a krakkói Czartoryski Múzeum gyűjteményéből. A kiváló magyar zongoravirtuóz és az egyedülálló lengyel mezzoszoprán énekesnő koncertje különleges esemény, a Chopin-dalok ugyanis ritkán hallhatók koncerttermekben. A koncerten megszólaló hangszer Jan Zamoyski lengyel gróf most restaurált, legendás arany Pleyel-zongorája, a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményének igazi büszkesége. A koncert anyaga, Szilasi Alex Chopin összes sorozatába illeszkedően, 2010. februárjában CD-lemez formájában is megjelenik a Hungaroton Kiadónál Chopin-dalok címmel.A Chopin Év bicentenáriumi gálakoncertje 2010. március 1-én – Chopin születésének 200. évfordulóján – kerül megrendezésre a Művészetek Palotájában. A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló bicentenáriumi hangversenyen Lengyelország egyik legnevesebb zenei együttese, a Bydgoszczi Filharmonia Pomorska Szimfonikus Zenekara lép fel. Az est szólistája Szilasi Alex zongoraművész, aki a legújabb Pleyel-zongora megszólaltatásán keresztül helyezi új megvilágításba a chopini életmű számos előadói és zeneszerzői vonatkozását. A koncertet a DUNA TV és az MR3-Bartók Rádió élőben közvetíti. A koncert fővédnökei: Hiller István, a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere, és Bogdan Zdrojewski, a Lengyel Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere.
Szintén tavasszal kerül még sor Paweł Kowalski, lengyel zongoraművész különleges szóló-zongoraestjére a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, valamint a Pécsi Tavaszi Fesztiválon a Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében, Budapesten és Pécsett, 2010. március 29-én és 30-án.
A Chopin Év ideje alatt egyúttal több magyar zongoraművész repertoárján szerepelnek Chopin-koncertsorozatok. Balázs János fiatal magyar zongoraművész Chopin összes koncert-körúttal járja az országot, Szilasi Alex Chopin-zongoraestjei az MTA Dísztermében című sorozata pedig immár utolsó évéhez érkezett. Az MR3-Bartók Rádió a két nagyszabású zeneszerző – Fryderyk Chopin és Robert Schumann – tiszteletére indított egész éven át tartó hangversenysorozatot az MR Márványtermében több kiváló magyar, illetve két lengyel zongoraművész közreműködésével. A sorozat keretében június 21-én Wojciech Waleczek, október 11-én pedig Piotr Banasik koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők.A koncerteket az MR3-Bartók Rádió élő, egyenes adásban közvetíti.
A Nemzetközi Chopin Év magyarországi programsorozatának zárókoncertjeként az 1984-ben megalakult világhírű Sinfonia Varsovia ad koncertet a Művészetek Palotájában, 2010. december 12-én. A műsorban a közelgő Liszt Év alkalmából Chopin és Liszt művei egyaránt szerepelnek.
S hogy ne csupán koncertekről essék szó: a Nemzeti Fryderyk Chopin Intézet által összeállított „A középszert még érinteni sem óhajtanám...” című, Fryderyk Chopin történetét bemutató dokumentum-vándorkiállítást2009. októberétől kezdődően Debrecenben, Szegeden, Győrött, Pécsett, Budapesten és Egerben láthatja a közönség. A Chopin Év előzeteseként 2009. decemberében jelent meg az Európa Kiadónál Barbara Smoleńska-Zielińska lengyel zenetörténész klasszikusan élvezetes életrajzi kötete Fryderyk Chopin életéről és munkásságáról Chopin címen, amely közvetlen közelről mutatja be ezt az érzékeny, szellemes, elegáns, zseniális művészt. A kötet, amely Lengyelországban tananyag, a 2010-es Chopin Év tiszteletére, CD-melléklettel jelent meg.
A Chopin Év és Liszt Ferenc születésének 2011-es közelgő évfordulója kapcsán a Lengyel Intézet Liszt Ferenc Chopin élete című könyvének új magyar fordításban való kiadását is tervezi valamely vezető magyar kiadóval való együttműködésben, a Balassi Intézet támogatásával. A kötet különlegessége, hogy 1851-ben jelent meg először – ez az első könyv, amely Chopin halála után napvilágot látott. A legutóbbi teljes magyar kiadás 1926-ban jelent meg.
Kevesen tudják, hogy Magyarországon található az egyik legérdekesebb Chopin-szobor. Margó Ede hányatott sorsú 1929-es alkotása jelenleg a gödöllői Chopin Zeneiskola udvarán található, amelyre egy májusi Chopin-piknik segítségével szeretnénk az érdeklődők figyelmét felhívni.
Külön öröm számunkra, hogy a Chopin Emlékévet számos magyar kulturális és oktatási intézmény önállóan is megünnepli: magyar intézmények, iskolák és művészek saját kezdeményezésére és szervezésében több Chopin-koncertre is sor kerül majd, ami világosan mutatja Chopin zenéjének jelentőségét a magyar kulturális életben.
A emlékév aktuális magyarországi programjairól a budapesti Lengyel Intézet által szerkesztett www.chopin.hu tematikus portál nyújt folyamatos és naprakész tájékoztatást. Emellett olyan cikkeket, elemzéseket is publikál, amelyek Fryderyk Chopin életét, személyét és munkásságát segítik közelebb hozni az olvasóhoz, illetve beszámol más Chopin-koncertekről és eseményekről, melyeket számos magyar művész kezdeményezésére, különböző magyar intézmények szervezésében zajlanak országszerte. Reméljük, hogy a zenerajongók a Chopin Év alatt sem fognak unatkozni.
Üdvözlettel:
Ádám Andrea
PR, sajtókapcsolatok
Szólj hozzá!
Címkék: zene kultúra lengyelország lengyel intézet
"Meghasadt múlt" - könyvbemutató
2010.02.09. 10:42 :: kelet-europa
MEGHÍVÓ!!!
Szólj hozzá!
Címkék: kultúra történelem magyarország szlovákia könyvajánló kisebbségek terra recognita
Megjelent a Múltunk Politikatörténeti folyóirat 2009/4. száma
2010.02.01. 15:13 :: kelet-europa
A szám tartalomjegyzéke:
RENDSZERVÁLTÁS: FELBOMLÁS ÉS ÚTKERESÉS
- Dr. Tóth Imre: Menekültkérdés és határnyitás. A magyar és a német diplomáciai szolgálatok szerepe az 1989-es menekültválság megoldásában
1989-ben keletnémet állampolgárok tömegei kívántak Magyarországon keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba menekülni. A turistaként az országba érkező keletnémetek az NSzK budapesti nagykövetségén, később táborokban, illetve szerte az országban várták, hogy nyugat felé elhagyhassák az országot. Kelet-Berlin, Bonn és Budapest diplomáciai szolgálatai különböző – egymásnak ellentmondó – megoldásokat dolgoztak ki a válsággá növekedett menekült-kérdés megoldására. A három fél nézeteinek közös nevezője egyedül a menekülthullám lefékezésének gondolata volt. A három ország külpolitikai vezetése azonban augusztus végéig nem találta a közös hangot a megoldás körül kibontakozó vita során. Miközben a magyar fél – kevés sikerrel – megpróbálta magától elhárítani a probléma megoldásának felelősségét, mindvégig igyekezett elkerülni, hogy az ország a régió menekülttáborává váljon. A válság végső rendezését a keletnémeteknek az országhatáron történő ellenőrzött átengedése rendezése, melyről Budapest Bonnal közösen augusztus végén állapodott meg, a kelet-berlini vezetés elkeseredett tiltakozása ellenében.
- Gyarmati György: A vasfüggöny és az állambiztonsági szervek alkonya Magyarországon 1989-ben
A tanulmány a „vasfügöny”, a két világrend határán húzódó választóvonal gyakorlati és szimbolikus jelentőségű lebontását követi nyomon a magyar állambiztonsági szervek iratai alapján. Ennek során nem csak a magyar-osztrák határon történteket veszi számba, hanem a magyar-román és a magyar-csehszlovák határt is, melyek eseményei szoros összefüggésben álltak a vasfüggöny lebontásával is. Magyarországot a menekültügyi szabályozás enyhítésére elsősorban a Romániából menekülők ezrei, a határon lezajlott, menekülőket érintő incidensek ösztönözték, ám ez óhatatlanul befolyásolta az NDK-ból érkezők helyzetét is, míg a határ megnyitását követően a csehszlovák-magyar határ ellenőrzése vált a menekültprobléma fő kérdésévé. A magyar állambiztonság eközben nehezen követte a politika felgyorsult folyamatait és még nem sokkal a határnyitást megelőzően is a menekültek visszatartásában gondolkodott. Összességében a közel 50000 keletnémet, és a Romániából érkező további sok ezer menekült Nyugatra juttatása az európai rendszerváltások fontos része volt. Az állambiztonsági apparátusok és maga a rendszer nem volt felkészülve sem a nyilvántartás nélküli szabad utazás lehetőségére, sem arra, hogy szocialista országokból tömegesen meneküljenek egy másik szocialista országba, ez hirtelen teljesen elavulttá tette a határőrizeti rendszereket és az apparátus tudását is. Az állambiztonság ugyan a megszokott rutin szerint folytatta működését, jelentéseik, véleményük azonban egyre kevésbé befolyásolta a politikai döntéseket, és a menekülés révén a rendszer kötöttségeit elutasító társadalom ellenőrzésére is mind kevésbé voltak képesek. Mindez együtt egy olyan európai rendszerátalakulást eredményezett, amely, ellentétben minden korábbi esettel, lényegében vértelen volt.
- Réfi Attila: Az MSZMP bomlási folyamata a párt és tagjai viszonya tükrében (1985–1989)
A tanulmány alapvetően eddig nem publikált levéltári források alapján próbál meg képet adni a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak az állampárthoz fűződő, egyre kevésbé egyértelmű viszonyáról az 1980-as évek második felének, a kibontakozó társadalmi-gazdasági átalakulás feszültségeitől terhes időszakában. Elsődleges forrásként a párttagsági könyvek cseréjéhez kapcsolódóan készült jelentésekre támaszkodik. Az MSZMP Központi Bizottságának 1987. június 23-i határozata alapján elrendelt tagkönyvcseréhez kapcsolódóan ugyanis az alapszervezetekben szinte valamennyi párttaggal elbeszélgetésre került sor. Ennek során, a lassan kibontakozó, szocialistának nevezett pluralizmus jegyében, a párt politikájáról, határozatainak helyi végrehajtásáról, az aktuális feladatok megoldásáról, az irányító pártszervek, az alapszevezetek és a párttagok tevékenységéről kérték ki véleményüket, továbbá saját körülményeikről is be kellett számolniuk végül javaslatokkal kellett élniük a pártmunka javítására. Az 1987 októberétől 1988 februárjának végéig lezajlott beszélgetések során nemegyszer nyílt, kritikus hangvételre került sor. Egyes véleményekben a szocialista társadalom életképtelenségének, a minden szinten történő felelősségre vonás szükségességének, a nyugati országok játékszerévé való süllyedésnek, a nemzeti érdekek sárba tiprásának hangoztatásán és Kádár János felmentésének követelésén át sok minden említésre került.
A párttagok egyre szélesebb körében keletkezett tehát disszonancia a korábban és részben ekkor is vallott elvek valamint eszmék és saját tapasztalataik továbbá a gyakorlati politika között. Mindezt a politikai küzdőtéren megjelenő, az MSZMP álláspontjától eltérő nézetek csak tovább erősítették. A pártidentitás válságát eklatánsan érzékeltette a taglétszám jelentős csökkenése is, mely 1987-ben vette kezdetét, és amely a tagságnak leginkább a munkásság és szövetkezeti parasztság valamit a nyugdíjasok köréből kikerülő részét érintette, aminek köszönhetően még jobban kiteljesedett az a már korábban megindult folyamat, melynek következtében az MSZMP elveszítette munkáspárt jellegét, ami az e társadalmi rétegből származó tagokat még inkább kilépésre sarkallta, miután így már végképp nem tudtak a párttal azonosulni. A párthoz fűződő kapcsolatot jól kifejezik a kilépők indokai is, amelyek jellemző típusai szintén bemutatásra kerülnek. Ezekben többnyire a tagkönyvcsere során elhangzott véleményekhez hasonló tendenciák figyelhetők meg, de új elemként jelentős hangsúlyt kapnak a nyugdíjasok sérelmei is.
Összegezve a párttagság jelentős része nem talált magyarázatot az ország nehéz helyzetének kialakulására, és miután ezért nem magukat tartották felelősnek, a válságból fakadó terhek vállalását sem tartották erkölcsi kötelességüknek. Ezzel összefüggésben terjedt körükben a közömbösség a politikai, közéleti tevékenységtől való elfordulás, amit egyértelműen bizonyít, hogy döntő részük a rendszerváltást követően sem az MSZMP utódpártja, az MSZP sem más párt tagjaként nem vett részt többé szervezetten a politikai életben.
A párttagok egyre szélesebb körében keletkezett tehát disszonancia a korábban és részben ekkor is vallott elvek valamint eszmék és saját tapasztalataik továbbá a gyakorlati politika között. Mindezt a politikai küzdőtéren megjelenő, az MSZMP álláspontjától eltérő nézetek csak tovább erősítették. A pártidentitás válságát eklatánsan érzékeltette a taglétszám jelentős csökkenése is, mely 1987-ben vette kezdetét, és amely a tagságnak leginkább a munkásság és szövetkezeti parasztság valamit a nyugdíjasok köréből kikerülő részét érintette, aminek köszönhetően még jobban kiteljesedett az a már korábban megindult folyamat, melynek következtében az MSZMP elveszítette munkáspárt jellegét, ami az e társadalmi rétegből származó tagokat még inkább kilépésre sarkallta, miután így már végképp nem tudtak a párttal azonosulni. A párthoz fűződő kapcsolatot jól kifejezik a kilépők indokai is, amelyek jellemző típusai szintén bemutatásra kerülnek. Ezekben többnyire a tagkönyvcsere során elhangzott véleményekhez hasonló tendenciák figyelhetők meg, de új elemként jelentős hangsúlyt kapnak a nyugdíjasok sérelmei is.
Összegezve a párttagság jelentős része nem talált magyarázatot az ország nehéz helyzetének kialakulására, és miután ezért nem magukat tartották felelősnek, a válságból fakadó terhek vállalását sem tartották erkölcsi kötelességüknek. Ezzel összefüggésben terjedt körükben a közömbösség a politikai, közéleti tevékenységtől való elfordulás, amit egyértelműen bizonyít, hogy döntő részük a rendszerváltást követően sem az MSZMP utódpártja, az MSZP sem más párt tagjaként nem vett részt többé szervezetten a politikai életben.
- Cseszka Éva–Schlett András: Reprivatizációtól a kárpótlásig. A Független Kisgazdapárt és a földprivatizáció
A rendszerváltás hajnalán minden párt elengedhetetlennek tartotta az akkori tulajdonviszonyok átalakítását, és a magántulajdonban okozott sérelmek rendezését a társadalom jövője szempontjából. A pártok túlnyomó többsége az akkori tulajdonviszonyokból indult ki a korábbi tulajdonosokat kártalanításával, kivéve a Független Kisgazdapártot, amely egy markáns programot dolgozott ki a korábbi igazságtalanság orvoslására. A kisgazdapárt a föld reprivatizációja mellett szállt síkra, agrárkoncepciója a nagyüzemesítés előtti tulajdonviszonyok visszaállításán alapult. Véleményük szerint az egykori tulajdonosnak joga van az általa vagy elődje által bevitt földet visszaigényelni, tehát a közös használatú földet az 1947-es tulajdonosok, illetve azok örököseinek tulajdonába kell visszaadni. Kormányra kerülésük után a Független Kisgazdapárt megpróbálta programját megvalósítani, de a rendszerváltó kormány életben tartása miatt arra kényszerültek, hogy a kezdeti reprivatizációs programról lemondva a kárpótlási jeggyel történő privatizációs tervezetet támogassák. A kárpótlás ügyében a kisgazdapárt sem volt teljesen egységes: míg az Oláh Sándor – Nagy Ferenc-féle szárny igyekezett működőképes kompromisszumot találni, addig a Zsiros Géza – Torgyán József vezette szárny radikális álláspontot képviselt. A megszülető kárpótlási törvény már szinte semmiben sem hasonlított a kisgazdapárt eredeti elképzeléséhez. A párton belüli meghasonlás elsősorban a kárpótlás ügyére vezethető vissza. 1991. november 15-én kettészakadt az FKgP parlamenti frakciója: a frakció nagyobbik fele (a 33-ak) továbbra is a koalíciót támogatta, míg a kisebbik része (a 12-ek), Torgyán József pártelnök vezetésével különvált.
RENDSZERVÁLTÁS: TÖRTÉNETÍRÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN
- Mitrovits Miklós: Szembenézés a múlttal – Lengyelország története (1956–1989)
Lengyelországban az elmúlt húsz évben középpontba került az 1956 és 1989 közötti időszak történeti kutatása. Miután a korábban titkos levéltárak megnyíltak a kutatók előtt és számos dokumentum hozzáférhetővé vált, a történészek újraértelmezték a „szocialista korszak” céljait, történetét és eredményeit. Az új lengyel történetírásnak két fő irányzata alakult ki. Egyesek szigorúan a tények bemutatására törekedve, a „miért történt” helyett a „hogyan történt” kérdésre keresik a választ. Mások pedig morális indíttatásból a nép tanítójaként fellépve, a korábbi rendszert abszolút elutasítva közelítik meg a történelmet. A rendszerváltás óta, a korábban tabunak számító témák feldolgozása mellett számos új kérdést is felvetettek a történészek. E tanulmány elsősorban azokat a elemzéseket és vitákat mutatja be, melyek a Lengyel Népköztársaság szuverenitásával, az állam totális jellegével és a Szovjetuniótól való függés mértékével foglalkoznak. Az írás bemutatja, hogy milyen eredményeket értek el a történészek a hatalom és a társadalom kapcsolatrendszerének vizsgála során. Végül a „létező szocializmus” egésze kerül mérlegre a tekintetben, hogy a korszaban a modernizáció vagy a regresszió folyamata volt-e domináns. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket tud a gazdasági és a társadalmi fejlődés szempontjából felmutatni a rendszer? A lengyel historiográfia egy igen érdekes szakaszát tárgyalva a tanulmány felveti azt a kérdést is, hogy mi a történész feladata és milyen módszertani megközelítések lehetségesek úgy, hogy közben a kutató „objektív” maradjon, de a jelen számára is érvényeset közvetítsen.
TANULMÁNYOK
- Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz kezdetei
A Horthy-kultusz kezdeteit vizsgáló tanulmányunk a magyar történettudomány által eddig részletesen még nem vizsgált vezérkultusz megjelenését vizsgálja. Egy rövid elméleti áttekintés után felvázoljuk, hogy Horthy Miklóst miként mutatták be háborús hősként az első világháború alatt. Ezt követően, a szegedi ellenkormányba való belépésétől kezdve a politikai és a hatalmi viszonyok alakulásába ágyazva igyekszünk bemutatni azt a folyamatot, hogy miképpen vált a radikális jobboldal tevékenységének köszönhetően a tengerész Horthyból „nemzetmentő” fővezér. Egy olyan imaginárius, több rétegből álló vezérképet teremtett meg ennek során a fővezér környezete, ami szerint egyedül az ő vezetésével van esélye a magyar társadalomnak bármit is elérnie a jövőben. A propaganda beállítása szerint az ő vállain nyugodott az ország, a nemzet sorsa. A vezérkép egyes elemei külön-külön, illetve együttesen is a Horthy személyéhez kötött vágyakra kínáltak szimbolikus értelemben garanciát. A tanulmány – egy fejezetet leszámítva – kronologikus megközelítésű. Elemzésünk forrásait a nyilvánosság számára elérhető kultuszépítési technikák alkották. Közülük elsősorban a sajtó emelhető ki, de ebben a folyamatban plakátok, szórólapok, fényképek is meghatározó szerepet játszottak, egy 14 perces filmhíradón és az 1919 karácsonyára megjelent Horthy-naptáron kívül. A felhasznált levéltári források a kultuszépítés hátterét, nem nyilvános mechanizmusait világítják meg.
- Mezey András: Keresztény Front kontra belügy (1947–1965)
A hivatásrendiség eszméjének fő képviselői a II. világháború előtti Magyarországon olyan nagy hatású katolikus szervezetek voltak, mint a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete (KALOT), az Egyházközségi Munkás Szakosztályok (EMSZO), és a belőlük kinőtt Hivatásszervezet. A háború utáni rövid koalíciós időszakban alakult kisebb pártok között egyedül a Keresztény Front volt az, amely kezdeti agrárius-keresztényszocialista elképzelések után a hivatásrendi állam és társadalom megvalósítását tűzte a zászlajára. Hatása viszont nem mérhető össze a fent említett szervezetekkel: 1947-es indulása után az ötvenes években csupán illegalitásban szervezkedhetett, s bár vezetői, Soltész Jenő és Szigeti Imre domonkos szerzetes, a remélt rendszerváltásra készülve minden részletre kiterjedő pártprogramot írtak, azt felesleges tekintélyuralmi és anakronisztikus ballasztokkal terhelték meg (pl. választott királyság, kötelező hivatásrendi tagság, oktatásügy átszervezése a középkori trivium és quadrivium alapján). Emiatt a szervezkedésen belül 1953-tól komoly „pártellenzék” alakult ki. Ugyanekkor, vagy talán már korábban, az ÁVH több ügynökön keresztül is beépült a KF-be, de csak 1956 nyarán látta elérkezettnek az időt arra, hogy lecsapjon. A letartóztatott vezetők és tagok a forradalom napjaiban szabadultak, s azonnal hozzáláttak a nyilvános működés és parlamenti párttá alakulás előkészületeihez. Mint várható volt, programjukkal együtt (és az idő rövidsége miatt is) tökéletesen visszhangtalanok maradtak. A forradalom leverése után a csendben meghúzódni képtelen Soltészra, Szigetire de óvatosabb társaikra is ismét a börtön várt. A két vezető az 1963-as amnesztia után sem hagyott fel a tervezgetéssel, ami miatt újabb 11 évet kellett rács mögött tölteniük. A tanulmány a KF történetének és programjának ismertetése mellett arra keresi a választ, miként ítélte meg az állambiztonság az önmagában jelentéktelen szervezkedés „veszélyességét”, és ez a megítélés milyen szempontok szerint enyhült, vagy súlyosbodott.
- Lénárt András: Ismerős ízek? Magyarországra látogató emigránsok a Kádár-korszakról
FORRÁSOK
- Papp István: Dancs József újságíró emlékirata Fehér Lajosról
Fehér Lajos a Kádár-rendszer egyik meghatározó politikusaként elsősorban, mint az agrárium ügyeinek legfőbb politikai patrónusa szerepel a történeti irodalomban. Szerepét elsősorban az 1968-as új gazdasági mechanizmus elindítása kapcsán szokták kiemelni, gyakran összekapcsolva Fock Jenő és Nyers Rezső nevével. Életútja részletes elemzésére, bemutatására, néhány kísérletet leszámítva, még nem került sor. 1956-ban Nagy Imre korábbi hívei közül talán a legmarkánsabban fordult szembe a miniszterelnökkel, egyértelműen Kádár János mellett kötelezte el magát. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd a Politikai Bizottságnak 1974-ig tagja, 1962-től miniszterelnök-helyettes is. 1974-ben a magyar reformfolyamat leállításakor nyugdíjazták, nem vállalt sem politikai, sem szakmai pozíciót. 1981-ben hunyt el.
Dancs József emlékiratával kapcsolatban a legfontosabb kérdésem az volt, hogy mely pontokon módosította az eddig meglévő Fehér Lajos-képet, más megvilágításba helyezte-e az életút egyes tényeit, vagy éppen megerősítette-e az eddigi ismereteinket. Mielőtt ezekre az igen fontos kérdésekre választ adnék, szeretném magát a forrást, illetve annak szerzőjét röviden bemutatni. A 19 oldalnyi, írógéppel papírra vetett szöveget Keserű János bocsátotta rendelkezésemre. Keserű 1956 után az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályán dolgozott, 1960-tól 1967-ig pedig a földművelésügyi miniszter termelési ügyekért felelős helyettese volt. Ebből adódóan fontos szerepet játszott a korszak agrárpolitikájában és közelről ismerte az emlékezés főszereplőjét, Fehér Lajost. A szöveget személyesen Dancstól kapta, valamikor a rendszerváltás tájékán.
Dancs József rendkívül csapkodó, eléggé szerkesztetlen és az időben előre és vissza ugráló visszaemlékezése részben megerősíti, részben kiegészíti az eddigi Fehér Lajos-képet. Először is igen fontos az a történet, amit Dancs Dessewffy Gyula megmentéséről közöl, hiszen Fehér itt, mint az egykori újságíró kolléga megmentője jelenik meg, aki a politikai nézetek különbözőségén felülemelkedve a biztos börtönből mentette meg egykori főnökét, amikor készülő letartóztatásáról értesítette. Nagyon érdekes az a rész, amikor felidézi 1955-ös nagybereki látogatását. Ekkor egy, a Nagy Imre-féle reformkorszak bukását elemző, de tetterős és elszánt Fehér Lajos képe bontakozik ki. A visszaemlékezésben számos ponton felbukkannak az egykori kisgazda és parasztpárti értelmiségiek, a népi mozgalom különböző rendű és rangú képviselői. Ez teljesen mértékben megerősíti azt a véleményt, hogy Fehér többek között az ezekkel az értelmiségiekkel ápolt szoros és intenzív kapcsolatrendszere miatt vált Kádár János számára fontos és értékes politikai szövetségessé 1956-1957 fordulóján. Sajnos Dancs József nem érintett vagy nem akart érinteni egy nagyon fontos kérdést, nevezetesen Fehér Lajos és Nagy Imre viszonyát. Ez azért is lényeges, mert amellett, hogy sokan elismerik Fehérnek az 1960-as évek agrárgazdasági változásaiban játszott pozitív szerepét, van olyan vélemény is, amely egyértelműen rámutat, hogy ennek ára a Nagy Imrével való teljes szakítás volt.
Dancs József emlékiratával kapcsolatban a legfontosabb kérdésem az volt, hogy mely pontokon módosította az eddig meglévő Fehér Lajos-képet, más megvilágításba helyezte-e az életút egyes tényeit, vagy éppen megerősítette-e az eddigi ismereteinket. Mielőtt ezekre az igen fontos kérdésekre választ adnék, szeretném magát a forrást, illetve annak szerzőjét röviden bemutatni. A 19 oldalnyi, írógéppel papírra vetett szöveget Keserű János bocsátotta rendelkezésemre. Keserű 1956 után az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályán dolgozott, 1960-tól 1967-ig pedig a földművelésügyi miniszter termelési ügyekért felelős helyettese volt. Ebből adódóan fontos szerepet játszott a korszak agrárpolitikájában és közelről ismerte az emlékezés főszereplőjét, Fehér Lajost. A szöveget személyesen Dancstól kapta, valamikor a rendszerváltás tájékán.
Dancs József rendkívül csapkodó, eléggé szerkesztetlen és az időben előre és vissza ugráló visszaemlékezése részben megerősíti, részben kiegészíti az eddigi Fehér Lajos-képet. Először is igen fontos az a történet, amit Dancs Dessewffy Gyula megmentéséről közöl, hiszen Fehér itt, mint az egykori újságíró kolléga megmentője jelenik meg, aki a politikai nézetek különbözőségén felülemelkedve a biztos börtönből mentette meg egykori főnökét, amikor készülő letartóztatásáról értesítette. Nagyon érdekes az a rész, amikor felidézi 1955-ös nagybereki látogatását. Ekkor egy, a Nagy Imre-féle reformkorszak bukását elemző, de tetterős és elszánt Fehér Lajos képe bontakozik ki. A visszaemlékezésben számos ponton felbukkannak az egykori kisgazda és parasztpárti értelmiségiek, a népi mozgalom különböző rendű és rangú képviselői. Ez teljesen mértékben megerősíti azt a véleményt, hogy Fehér többek között az ezekkel az értelmiségiekkel ápolt szoros és intenzív kapcsolatrendszere miatt vált Kádár János számára fontos és értékes politikai szövetségessé 1956-1957 fordulóján. Sajnos Dancs József nem érintett vagy nem akart érinteni egy nagyon fontos kérdést, nevezetesen Fehér Lajos és Nagy Imre viszonyát. Ez azért is lényeges, mert amellett, hogy sokan elismerik Fehérnek az 1960-as évek agrárgazdasági változásaiban játszott pozitív szerepét, van olyan vélemény is, amely egyértelműen rámutat, hogy ennek ára a Nagy Imrével való teljes szakítás volt.
SZEMLE
- Kunt Gergely: Komparatív nemzetközi vezérkultusz történet
(Balázs APOR–Jan C. BEHRENDS–Polly JONES–E. A. REES (szerk.): The Leader Cult in Communist Dictatorship. Stalin and the Eastern Bloc. Palgrave Macmillan, London, 2005. 288. p.)
FÓRUM
- Takács Róbert: Jelenkortörténet-írás és a történeti folyóiratok.
Kerekasztal-beszélgetés a Múltunk című folyóirat 20. évfordulóján
Kerekasztal-beszélgetés a Múltunk című folyóirat 20. évfordulóján
Szólj hozzá!
Címkék: történelem magyarország németország rendszerváltás privatizáció mszmp lengyelország kisgazdapárt ndk múltunk
HOLOKAUSZT – FILM – EMLÉKEZET
2010.01.23. 21:44 :: kelet-europa
2010. január 25-29. (hétfő-péntek) – filmvetítések
2010. január 30. (szombat) – konferencja
Holokauszt Emlékközpont
Budapest, IX. Páva u. 39.
január 25. hétfő
15.30
Élet minden áron / Divided We Fall
Élet minden áron / Divided We Fall
r: Jan Hrebejk/2000., cseh, 120 perc, magyar nyelven, angol felirattal
A történet borotvaélen egyensúlyoz a tragédia és komédia határán, a második világháború idején. A Cízek házaspárhoz bejáratos egy náci kollaboráns. Ő meséli el, hogy új lakók érkeznek egy villába, mivel a zsidó tulajdonosokat deportálták. A férj éjjel a házhoz oson, hogy biztos helyre mentsen egy értékes festményt. Itt találkozik régi barátjával, aki megszökött a koncentrációs táborból...
18.00
A szürke zóna / The Grey Zone
A szürke zóna / The Grey Zone
r: Tim Blake Nelson, 2001, USA, 108 perc, angol nyelven, német felirattal
Dr. Nyiszli Miklós, az auchwitzi koncentrációs tábor 12. Sonderkommando-jának orvosaként szemtanúja volt a táborban történteknek. A film az általa írt dokumentumregény felhasználásával készült, megtörtént események nyomán. Film a „szürke zónáról”, egy zárt világról, ahonnan nem tért vissza senki. A 12. Sonnerkommandó mindennapjainak rettenetes története egy magyar túlélő tapasztalatai alapján.
január 26. kedd
15.30
Három hiányzó oldal
r: Schuster Richard, 2008, magyar, 45 perc
Napjainkban, a 86 éves Vera néni elindul, hogy megtaláljon egy elveszett könyvet, amit utoljára a háború után tartott a kezében, és amelyből akkor hiányzott három oldal, tragikus szerelmének utolsó fejezete. Miközben nyomoz a könyv után, rég elnyomott érzések, emlékek idéződnek föl egy regénybe illő szerelemről, háborúról, zsidóüldözésről.
Gravitáció
r: Szirtes András,1981, magyar, 21 perc
Szirtes András korai opusa szét akarja rombolni a filmes sztereotípiákat, miközben a Simone Weil féle "Gravitáció és kegyelem" alapkérdését járja körül. Legsokkolóbb az 1944-ben, a Varsói Gettóban leforgatott, eddig publikálatlan anyag, amit a rendező új kontextusba helyezett. A metafizikus attitűd, mely az egész filmet átitatja, kivívta ki az 1982-es Oberhausen-i Nemzetköri Rövidfilm fesztivál evangélikus zsűrijének az elismerését is.
Szirtes András korai opusa szét akarja rombolni a filmes sztereotípiákat, miközben a Simone Weil féle "Gravitáció és kegyelem" alapkérdését járja körül. Legsokkolóbb az 1944-ben, a Varsói Gettóban leforgatott, eddig publikálatlan anyag, amit a rendező új kontextusba helyezett. A metafizikus attitűd, mely az egész filmet átitatja, kivívta ki az 1982-es Oberhausen-i Nemzetköri Rövidfilm fesztivál evangélikus zsűrijének az elismerését is.
Memory of K.Z. (Fotóterápia)
r: Szirtes András, 2007, magyar, 28 perc
A film Auschwitz-i kerettörténete félig Dr.Nyiszli Miklós valós emlékei, félig az alkotó saját fantáziái alapján formálódott meg.
Szirtes András mindkét kisfilmje a gesztusművészet, a „filmvers” kategóriájába sorolható. Intenzitásuk, tömörségük kulcsa a képszerűség és a többértelműség.
r: Szirtes András, 2007, magyar, 28 perc
A film Auschwitz-i kerettörténete félig Dr.Nyiszli Miklós valós emlékei, félig az alkotó saját fantáziái alapján formálódott meg.
Szirtes András mindkét kisfilmje a gesztusművészet, a „filmvers” kategóriájába sorolható. Intenzitásuk, tömörségük kulcsa a képszerűség és a többértelműség.
18.00
A varsói gettólázadás krónikája Marek Edelman elbeszélése szerint / Chronicle of the Warsaw Ghetto Uprising According to Marek Edelman
r: Jolanta Dylewska, 1994, lengyel, 110 perc, lengyel nyelven, angol felirattal Marek Edelman, a Zsidó Munkás Szövetség egykori tagja, a varsói gettófelkelés egyik vezetője lenyűgözően alapos és életteli beszámolót ad az 1942. április 19-e és május 10-e közötti események történelmi láncolatáról. Edelman visszaemlékezéseit felerősítik a filmkészítők által megidézett, hipnotikus erejű, lassított, diafilm-szerű bejátszások, melyeket eredeti, a deportálandó zsidókról készítet náci felvételek alapján állítottak össze.
A varsói gettólázadás krónikája Marek Edelman elbeszélése szerint / Chronicle of the Warsaw Ghetto Uprising According to Marek Edelman
r: Jolanta Dylewska, 1994, lengyel, 110 perc, lengyel nyelven, angol felirattal Marek Edelman, a Zsidó Munkás Szövetség egykori tagja, a varsói gettófelkelés egyik vezetője lenyűgözően alapos és életteli beszámolót ad az 1942. április 19-e és május 10-e közötti események történelmi láncolatáról. Edelman visszaemlékezéseit felerősítik a filmkészítők által megidézett, hipnotikus erejű, lassított, diafilm-szerű bejátszások, melyeket eredeti, a deportálandó zsidókról készítet náci felvételek alapján állítottak össze.
január 27. szerda/NEMZETKÖZI HOLOKAUSZT EMLÉKNAP
17.00 VILÁGPREMIER
A holokauszt színei /The Coulours of the Holocaust
A holokauszt színei /The Coulours of the Holocaust
r: Rax Rinnekangas, 2009, finn, 60 perc Ősbemutató, egy időben a világ több városában
A film az antiszemitizmus kevésbé ismert okait vizsgálja. Hogyan született meg az árja faj felsőbbrendűségét hirdető eszme Európában a 19. században, és miként vált a fajelmélet az antiszemitizmus központi elemévé a náci ideológiában.
18.00
Elfajzott művészet /Architecture of Doom
Rendezte: Peter Cohen, 1989, svéd, 119 perc,
Rendezte: Peter Cohen, 1989, svéd, 119 perc,
Hitler vezérkarának tagjai között többen nem csupán magas iskolai végzettséggel, de művészi ambíciókkal is rendelkeztek. Hitler mint sikertelen festő, Goebbels mint író – volt egy kiadatlan regénye és egy színpadi műve – és Sitach mint költő tetszelgett a művész szerepében. A hatalom birtokában hatalmas lendülettel fogtak hozzá a világ „saját képükre” való formálásához. Döbbenetes krónika a nácista művészet természetéről és hatásáról, kiegészítve a nácik által készített, saját magukat dokumentáló archív filmrészletekkel és az amerikai felvételekkel.
január 28. csütörtök
15.30
A látogatás
r: B. Révész László, 1983, magyar, 72 perc
Edith Bruck olasz írónő 1932-ben született egy Bodrog-közi kis faluban. Az egész családot deportálták, Edith életben maradt, a háború után először Izraelbe, majd különbözô kalandok után Olaszországba került, itt vált íróvá. A portréfilmben az írónô hármas (olasz-magyar-zsidó ) identitásának a gyökereit kutatja.
Türelem
r. Nemes Jeles László, 2007, magyar, 13 perc A kisjátékfilm a 38. Magyar Filmszemlén debütált, rögtön elnyerte a Legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést, majd a velencei Mostrán kezdte meg nemzetközi filmes karrierjét. A Türelem azóta több mint negyven fesztiválon járt már, a görögországi Dramában elnyert UIP-díjjal pedig automatikus jelölést szerzett az Európai Filmakadémia 2008-os rövidfilm díjára.
18.00
18.00
Egy élet egy életért / Adam resurrected / Ein Leben für ein Leben
r: Paul Schrader, 2008, USA, 106 perc, angol nyelvű, német felirattal
Adam Stein története, akit szanatóriumban ápolnak 1961-ben. A háború előtt Ádám kabaré impresszárió, cirkusz-tulajdonos, varázsló és zenész volt, akit imádott a közönség, beleértve a náci közönséget is, mindaddig, míg egy koncentrációs táborban nem találta magát. Ádám csak úgy menekülhetett meg a haláltól, ha hajlandó volt egy náci tisztet kutyaként szórakoztatni, miközben Ádám feleségét és lányát a gázkamrába hurcolták. Évekkel később, már a kórházban, rátalál egy másik „kutyára”, egy fiúra. Egy ember, aki valaha kutya volt, találkozik egy kutyával, aki valaha fiú volt.
január 29. péntek
január 29. péntek
15.30
Meséld el…! / Tell your children…!
r: Salamon András, 2007, magyar, szöveg nélkül, 5 perc Ez a kisjátékfilm felidézi az 1945 januárjában történt dunaparti nyilas tömeggyilkosságot. A pesti alsó rakparton, egy hétköznap éjjel magyar állampolgárok százai - köztük idősek, nők és gyerekek - sorban állva, várja a tarkólövést. Nagyon kevesen élték túl az éjszakai gyilkosságot. A sorban fiatal nő, karjában 4 éves kislánya. Óvatosan, észrevétlenül, leereszti a kislányt a földre, aki ösztönösen menekülni kezd a lábak között. Róla szól a film.A rövidfilm számos fesztiválon díjat nyert.
Üvegház
Üvegház
r: Szekeres Csaba, 2009, magyar, 72 perc
Karl Lutz, a svájci alkonzul és a cionista szervez
etek együttműködését, embermentő akcióját idézi fel Szekeres Csaba új dokumentumfilmje, amelyben túlélők visszaemlékezéseiből rajzolódik ki a hely, a vadász utcai „üvegsziget” története.
Agapé
r: Szekeres Csaba, 2009, magyar 26 perc
etek együttműködését, embermentő akcióját idézi fel Szekeres Csaba új dokumentumfilmje, amelyben túlélők visszaemlékezéseiből rajzolódik ki a hely, a vadász utcai „üvegsziget” története.
Agapé
r: Szekeres Csaba, 2009, magyar 26 perc
Egy idős, ma Izraelben élő asszony visszaemlékezése – a megbocsátás története.
18.00
Elfelejtett szállítmányok: Észtország / Forgotten Transports to Estonia
r: Lucas Prybill, 2008, cseh, 90 perc, cseh nyelvű, angol felirattal
1942. szeptember 5-én közel száz cseh zsidó nőt –19-től 25 évesig - családjuktól elszakítva, Terezinből Észtországba, a Jagala nevű táborba szállítottak. A lányok egymást segítő csoportokat alkottak, és a közösségi szolidaritás segítségével a legszörnyűbb körülmények között is képesek voltak egyfajta „biztonság” megteremtésére.A film interjúk, archív felvételek, fotók segítségével mondja el a táborban töltött három év történetét.
Szólj hozzá!
Címkék: film kultúra történelem konferencia magyarország csehország holokauszt észtország lengyelország cseh centrum lengyel intézet
Báthory Istvánt 434 éve választották lengyel királlyá
2010.01.19. 17:05 :: kelet-europa
Báthory István (Somlyó, 1533. szeptember 27. – Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelmet éppen 434 évvel ezelőtt, 1576. január 18-án választották lengyel királlyá. Ebből az alkalomból kérdezték Tapolcai László történészt, az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék adjunktusát, az m1 Nappali című műsorában.
Link a felvételhez
Szólj hozzá!
Címkék: kultúra történelem magyarország lengyelország elte btk kelet európa története tanszék
Báthory - A legenda másik arca
2010.01.06. 19:02 :: kelet-europa
2010. január 20-án kerül a magyarországi mozikba a szlovák rendező, Juraj Jakubisko Báthory Erzsébet életéről, szerelmi és politikai kapcsolatairól szóló filmje.
Információ: www.thebathorymovie.com
A rendező tizenötödik nagyjátékfilmje Báthory Erzsébet életét, a híres olasz festőhöz, Caravaggiohoz fűződő szerelmét, továbbá a legbefolyásosabb magyar nemesi családokhoz kapcsolódó házassági kötelékét, valamint Thurzó György nádor intrikáit mutatja be.
A film a szlovák Jakubisko Film produkciós társaság, a brit Film and Music Entertainment, valamint a magyar Eurofilm Stúdió koprodukciójában készült.
Báthory Erzsébet rendkívüli személyisége már évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket. Még ma is, négyszáz évvel a halála után, rendkívüli módon megoszlanak a vélemények életének, illetve bűnösségének megítéléséről. A Guinness Rekordok Könyve szerint az emberiség történelme során Báthory Erzsébet nevéhez kapcsolódik az egy nő által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650.
A főszerepekre a rendező számos nemzetközi hírnevű, illetve neves cseh és szlovák színészt kért fel. Báthory Erzsébetet Anna Friel, brit színésznő (Pushing Daisies, Szentivánéji Álom) személyesíti meg, férjét Nádasdy Ferencet Vincent Regan (Trója, Gagyi Lovag) alakítja. Caravaggio szerepében Hans Matheson (Dr. Zsivágó, Félhomály, Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes) tűnik fel. A történet negyedik főszereplőjét, Thurzó György nádort Karel Roden (15 perc hírnév, Bourne-csapda) játssza. A felsoroltakon kívül további neves színészek is szerephez jutottak a filmben: Franco Nero (Még drágább az életed, Honfoglalás), II. Mátyás király szerepét kapta.
Magyar részről a stáb a Kossuth-díjas Kende János, operatőrrel és Várkonyi Gábor, egyetemi adjunktus, történésszel egészült ki.
Magyar nyelvű trailer:
Szólj hozzá!
Címkék: film kultúra történelem magyarország szlovákia
20 év után - nemzetközi tudományos konferencia
2010.01.05. 08:24 :: kelet-europa
A rendszerváltások 20. évfordulója alkalmából |
| Időpont: 2010. január 15-16. péntek-szombat Helyszín: ELTE BTK, A épület, Gombocz terem és Politikatörténeti Intézet |
A Politikatörténeti Intézet és az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék szeretettel meghívja a a rendszerváltások 20. évfordulója alkalmából rendezett 20 év után című nemzetközi tudományos konferenciára PROGRAM
|
Hozzászólások