De-Stalinization and Reforms in Central-Eastern Europe, 1953–1968
International Scientific Conference
Conference date & time: 10th February 2012. 9.00
Location: Institute of Political History (Politikatörténeti Intézet), Budapest, Alkotmány u. 2.
Languages: Hungarian and English (with simultaneous translation)
9.00-9.10. Opening of the Conference: Zoltán Ripp (Institute of Political History, Hungary)
I. Session
Chair: Zoltán Ripp (Institute of Political History, Hungary)
9.10-9.30 János Rainer M. (Institute for the History of the 1956 Hungarian Revolution,
Hungary)
The Conceptual Framework and Methodological Aspects of the Research of De-Stalinization and the Reform Era
A desztalinizáció és a reformkorszak kutatásának fogalmi keretei és szemléleti kérdései
09.30-09.50 György Földes (Institute of Political History, Hungary)
János Kádár and the Process of De-Stalinization in Hungary
Kádár János és a magyarországi desztalinizáció
09.50-10.10 Tůma Oldřich (Institute of Contemporary History of Academy of Sciences of the Czech Republic)
Czechoslovakia during the Period of De-Stalinization and Reforms
Csehszlovákia a desztalinizáció és a reformok időszakában
10.10-10.30 Miklós Mitrovits (Institute of Political History, Hungary)
The Specificities of Polish De-Stalinization
A lengyel desztalinizáció sajátosságai
10.30-10.50 Discussion
10.50-11.10 Coffee break
II. Session:
Chair: Dariusz Jarosz (Institute of History of Polish Academy of Sciences, Poland)
11.10-11.30 Csaba Zoltán Novák (Gheorghe Sincai Instutute of Social Studies of the Romanian Academy of Sciences, Romania)
The Characteristics of the Romanian De-Stalinization
A román desztalinizáció sajátosságai
11.30-11.50 Miroslav Londák (Institute of History of Slovak Academy of Sciences, Slovakia)
Slovakia in 1968
Szlovákia 1968-ban
11.50-12.10 Zoltán Ripp (Institute of Political History, Hungary)
The Two Phases of De-Stalinization in Hungary and the Revolution of 1956
A desztalinizáció két szakasza Magyarországon és az 1956-os forradalom
12.10-12.30 József Juhász (Eötvös Loránd University, Hungary)
The Attempt of the Yugoslavian De-Stalinization
A desztalinizáció jugoszláv kísérlete
12.30-12.50 Discussion
12.50-13.40 Lunch
III. Session:
Chair: Tůma Oldřich (Institute of Contemporary History of Academy of Sciences of the Czech Republic)
13.40-14.00 István Feitl (Institute of Political History, Hungary)
The De-Stalinization in the Economic Cooperation of Socialist Countries
A desztaliniztáció a szocialista országok gazdasági együttműködésében
14.00-14.20 Dariusz Jarosz (Institute of History of Polish Academy of Sciences, Poland) – Grzegorz Miernik (University of Kielce, Poland)
The Reasons and Consequences of the Agricultural De-collectivization in Poland
A mezőgazdaság dekollektivizálásának okai és következményei Lengyelországban
14.20-14.40 Zsuzsanna Varga (Eötvös Loránd University, Hungary)
Changes and Continuities in the Agrarian Policy of Socialist Countries after 1953. (An Encompassing Comparison: Soviet Union, Hungary, East Germany.)
Változások és folytonosságok a szocialista országok agrárpolitikájában 1953 után. (A szovjet, a magyar és a kelet-német eset átfogó összehasonlítása.)
14.40-15.00 Magdolna Baráth (Historical Archives of the Hungarian State Security, Hungary)
The End of the Offences against the Law and the Reorganization of the State Security in Hungary
A törvénysértések lezárása és az állambiztonsági szervek átszervezése Magyarországon
15.00-15.20 Róbert Takács (Institute of Political History, Hungary)
The Reception of Western Media and Communication Theories and Practice in Hungary in the 1960's
A nyugati tömegkommunikációs elmélet és gyakorlat recepciója Magyarországon az 1960-as években.
15.20-15.40 Discussion
15.40-15.50 Closing Remarks: György Földes (Institute of Political History, Hungary)
Information:
Politikatörténeti Intézet (Institute of Political History) – 1054 Budapest, Alkotmány str. 2.
Website: www.polhist.hu
Az etnicitással kapcsolatos kérdések utóbbi évtizedekben megfigyelhető társadalomtudományi tematizációjának hatására – a XX. század eleji viszonylagos érdeklődés-hiánnyal összehasonlítva – számos etnikus jelenségekkel foglalkozó teoretikus összefoglaló munka és még több esettanulmány született. A komplex társadalmakat vizsgáló antropológia úgyszintén nagymértékben az etnikai azonosságtudat és az interetnikus kapcsolatok problémáira fókuszált. A téma divat-diskurzussá válását többen a helyi nacionalizmusok talán váratlan megerősödéséből származó értelmiségi sokk-élményre vezetik vissza. Ezen ok-tulajdonítás érvényességének megkérdőjelezése nélkül egyéb tényezőkre is fel lehet hívni a figyelmet. Ilyen lehet a multikulturalitás eszméje, vagy – többnemzetiségű államokban – a kulturális tőkeakkumulációra építő elitrétegek egyfajta énkiemelési stratégiája: a kulturális unikalitás, adott esetben az etnikai önbesorolás hangsúlyozásával néhányan önmagukat egy kultúra egyszemélyes megtestesítőiként, egy kisebbség szószólóiként láttathatják. Az etnikai identitások és az etnikum reprezentációja körül zajló értelmiségi harcok mindenesetre szintén arról árulkodnak, hogy a téma nem kizárólag a tudományos mezőben, de a mindennapi praxisban is újbóli fontosságot kapott, az etnicitás politikai játszmák tétje és eszköze.
„Tapolcai László könyve ambiciózus vállalkozás: a középkori Lengyelországnak, „mint eszmei-területi egységnek” a kialakulásáról kíván újszerű képet festeni, támaszkodva a lengyel történettudomány e téren kialakított álláspontjaira, ugyanakkor a források gondos elemzésével és a nemzetközi szakirodalom, a mitológiát vizsgáló valláselmélet meglátásainak a felhasználásával számos ponton vitába száll ezekkel az álláspontokkal és az elemzések nyomán egy eredeti összképet kínál…
Úgy tűnik, a szlovák film helyzete rendezett. Tavaly még "bezzeg Szlovákia" sóhajtások is felszakadtak a magyar film prominenseiből. Arra utalva, hogy ott több pénzből kevesebb film készül, mint nálunk. Így minőségileg megbízhatóbb alkotások jöhetnek létre. A kétezres évtized végén pedig lengyel producerek alapítottak filmes cégeket Szlovákiában abban bízva, hogy az euró biztosabb financiális hátteret teremt a filmkészítéshez. A 2008-ban életbe lépett szlovák filmtörvény szerint a televízióknak már jó ideje részesedést kell fizetniük bevételeik után a filmgyártást finanszírozó alapnak, egy legutóbbi módosítás szerint (2009) pedig a mozi-, video- és DVD-forgalmazók bevételére is filmtámogatási kvótát vetettek ki. A bevételeket az Audiovizuális Alap szakmai szervezet osztja szét a támogatandó filmekre. (2010-ben ez nyolcmillió euró volt. Privát cégeket is megpróbálnak bevonni a filmtámogatásba: a 2009-es év slágerének a Heineken filmre fordított támogatása számított.)
Hozzászólások