A varsói felkelés 66. évfordulója alkalmából mutatják be augusztus 1-jén a Varsói Felkelés Múzeumában Tomasz Bagiński új filmjét, A romok városát (Miasto ruin). A film újdonsága abban áll, hogy számítógépes animációval mutatja be a felkelés utáni Varsót. Több mint 30 számítógépes szakember és grafikus segített a rendezőnek a film elkészítésében. Felhasználtak több mint 600 korabeli, a szovjetek által készített fényképfelvételt. A romok városa mindössze 5 perc 6 másodperc hosszú, a 45 másodperces trailert itt láthatjátok:
Bagiński - A romok városa (Trailer)
Bagiński korábbi alkotása - Katedrális
1410. július 15-én, éppen 600 évvel ezelőtt Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelmet a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket.
A föderalizmus kérdései manapság nem tartoznak a történetírás és a politológia legkurrensebb témakörei közé. Pedig a közelmúlt olyan eseményei, mint a szocialista szövetségi államok felbomlása, Belgium föderalizálása, vagy éppen a szövetségi rendszerről folyó spanyol, olasz és kanadai viták érdekessé tehetik a témát, az európai integráció jövője szempontjából pedig kifejezetten tanulságosak lehetnek a különféle föderalista elméletek és kísérletek. A szerző a föderalizmus általános jellemzőinek és a nyugati etnoföderális államok sajátosságainak a felvázolása után a közép- és kelet-európai etnoföderalizmus történetének a bemutatására vállalkozik, majd a térség többnemzetiségű szövetségi államainak összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. A kötetet Közép-Európa 20. századi történelme iránt érdeklődő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk.
A kötet bemutatja, miként próbálták megszervezni az 1918-ban több korábbi ország részeiből létrejött szerb-horvát-szlovén állam működését. Az első fejezet be kívánja mutatni azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a jugoszláv integráció kiindulópontját jelentették. A második rész a politikai és adminisztratív intézményrendszer kiépítését tárgyalja, a harmadik a gazdasági élet alapvető feltételeinek megteremtését (egységes valuta-, adórendszer, gazdaságpolitika, a közlekedés fejlesztése). A társadalmon belüli nagyarányú agrárnépesség, illetve az állam társadalomátalakító szándéka az agrárreform és kolonizáció során indokolja, hogy külön fejezetet szenteljenek a mezőgazdaságnak. A főfejezeteket az oktatáspolitika zárja.
The Romanian Cultural Institute organizes Romanian language, culture and civilization courses in the 12th century citadel of Braşov. The program is organized in collaboration with the Faculty of Letters of Transilvania University in Braşov, Mureşenilor Memorial House and the Corona Local Initiative Group.
Hozzászólások