Kelet-Közép-Európa Blog

Társadalmi-kulturális folyóiratok vitaestje

Helyszín:

Lengyel Intézet
Budapest, VI. Nagymező u. 15.

A Res Publika Nowa liberális beállítottságú kulturális-társadalmi magazin, amely kisebb megszakításokkal 1979 óta jelenik meg Varsóban.

1979-1992 között Res Publica néven jelent meg. A lap főszerkesztője kezdettől fogva Marcin Król volt. Együttműködött a lappal többek között Paweł Śpiewak, Barbara Toruńczyk, Andrzej Micewski és Stefan Kisielewski is.

2008-ban megújult a Res Publica Nowa. A jelenlegi szerkesztőség tagjai: Magdalena M. Baran, Artur Celiński, Katarzyna Kazimierowska (szerkesztőségi titkár), Wojciech Przybylski (kiadó).

Az AnBlokk közéleti tudományos magazin társadalomtudományos fogalmakkal igyekszik aktuális közéleti kérdéseket, megkövesedett diszkurzív csomópontokat megközelíteni és felfejteni.
Az anBlokk szerkesztői: Berkovits Balázs, Deme János, Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Horváth Kata, Kovai Cecília, Kovai Melinda, Laczó Ferenc, Oblath Márton, Pulay Gergő, Zombory Máté.

 

A varsói RES PUBLICA NOWA társadalmi-kulturális magazin angol nyelvű különszámának bemutatkozása

Honnan jövünk és hová tartunk? Vajon csakúgy, mint a visegrádi megállapodás aláírásakor – egy úton járunk Európában, vagy a közép-európai kapcsolatok csupán felesleges terhet jelentenek egy adott közösség meghatározott politikai céljainak elérése útján? Hol találkozik egymással a kultúránk, és hol a politikánk? Miről tanúskodnak nemzeti narrációink, és mit mondhatnak egymásnak? S vajon feltétlenül szükség van-e a Visegrádi Négyek jelentőségének elmélyítésére a tágan értelmezett kulturális együttműködés keretén kívül eső kérdésekben is? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre próbálnak választ találni a felkért szerzők a Res Publica Nowa angol nyelvű tematikus különszámában.

A bolgár kommunizmus hosszú alkonya

A kelet-európai szocialista országok közül Bulgária volt az egyetlen, amely 1945-től kezdve egyszer sem „okozott gondot” a Szovjetuniónak. Az erőltetett iparfejlesztés kimerülése, az etnikai kérdés kiéleződése, a gorbacsovi glasznoszty, a súlyosbodó gazdasági válság és az életszínvonal-romlás azonban itt is elhozta a rendszerváltást, és a kommunizmus bukását: ennek egyik első lépésében pontosan húsz évvel ezelőtt, 1989. november 10-én mondatták le Todor Zsivkovot.

Miczov Jordán írása a Múlt-kor Történelmi Portálon olvasható

A Cseh Centrum tisztelettel meghívja Önt és barátait a következő programokra:

2009. NOVEMBER–DECEMBER

HÚSZ ÉVVEL A BÁRSONYOS FORRADALOM UTÁN

 

… rohamrendőrök sorfala előtt a kezükben virággal és gyertyákkal békésen tüntető diákok a Národní třídán, akik demokratikus jogokat követelnek…  

 

… így kezdődött Prágában 1989. november 17-én az a folyamat, amely később a bársonyos forradalom jelzővel íródott be a történelembe… bár a közvetlen folytatás már nem volt ilyen békés, hiszen a rendőrök brutálisan szétverték a diáktüntetést, ez azonban olyan széleskörű felháborodást váltott ki a társadalom különböző rétegeiből, amely az elkövetkező napokban lavinaszerű folyamatot indított el országszerte. A diákokhoz csatlakoztak a színészek, a képzőművészek, az értelmiség és a munkások is.

November 19-én megalakult a Polgári Fórum, amely összefogta a különböző ellenzéki csoportokat, a november 27-i általános sztrájk pedig meghátrálásra kényszerítette a kommunistákat, akik 29-én lemondtak politikai egyeduralmukról. December 10-én megalakult a döntően nem kommunistákból álló új kormány, december 28-án pedig beiktatták hivatalába Csehszlovákia új köztársasági elnökét, a novemberi események legmarkánsabb vezetőjét, a Charta ’77 mozgalom egykori alapítóját, a drámaíró Václav Havelt.

Meghívó 

az

Ukrajna helye Európában
– belső dilemmák és geopolitikai útkeresés

 

Program

Az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén nem ritka, hogy a jelenkor-történet aktuális kérdéseirõl tanulmányok készülnek, konferenciák szervezõdnek.Ilyen konferenciatéma volt az etnikai konfliktusok, az etnikai tisztogatások
legújabb hullámának vizsgálata is. Orosz, szerb és magyar kutatók eszmecseréjét tartalmazza kötetünk. A konferencián megfogalmazott fontos
gondolat volt, hogy a rendszerváltás (1989-1991) nyomán létrejött új nemzetállamok egymással is hadakozó, „gyenge” államokként jöttek létre.
Ez a „gyengeség” abban fejezõdött ki, hogy ezek az államocskák vagy államok nem képesek megvédeni a helyi állami-nemzeti érdekeiket a „nemzetközi össztõkéssel”, vagyis a nemzetközi politikai és pénzügyi intézményrendszerrel szemben, s ezzel függ össze az a könnyedség, ahogyan saját
belsõ elitjeik irányításával a kelet-európai nemzetek alávethetõk a multinacionálisés transznacionális tõkeérdekeknek.
Noha az új rendszert és államot megszervezõ új hatalmi elitek önigazoló „etnonacionalista” ideológiája többféle formában és érdekek szerint formálódott legitimációs ideológiává,mindenesetre értelmiségi ideológusok széles köre „integrálta”
ezt az ideológiát a demokratikus köztársaság jogrendjébe és politikai rendszerébe áthidalhatatlannak tetszõ ellentmondásokat hozva így létre. A demokrácia,a szabadság és a nemzeti függetlenség zászlaja alatt az új “demokratikus köztársaságokban” az etnikai gondolkodás, az etnikai kirekesztés és tisztogatás,az etnikailag megindokolt erõszak számos formája sajátos norma
lett. A Kelet-Európai Tanulmányok e kötete más fontos kérdések mellett ezt a jelenségkört is vizsgálja, igyekszik feltárni a kedvezõtlen folyamatok okait és jellegét mindenfajta nemzeti-nemzetiségi elfogultság nélkül a szaktudomány
és az elmélet eszközeivel.

Könyvbemutató:

ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszékének Könyvtára

(Múzeum krt. 6-8, II. em. 229. szoba)

Időpont: 2009. november 5. (csütörtök) 14 óra

Fotók és videók:

Gál Judit Blogja

Szerbia-Vajdaság 2009 (by Schmidt Ádám)

188 letölthető kép (by Seszták Sándor)

 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

KELET-EURÓPA TÖRTÉNETE TANSZÉK

MEGHÍVÓ 

 

Helyszín: az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszékének Könyvtára

(Múzeum krt. 6-8, II. em. 229. szoba)

Időpont: 2009. november 5. (csütörtök) 14 óra 

A kötet tartalomjegyzéke:

A sorozat korábbi kötetei:

I. A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után

II. A játék hatalma: futball - pénz - politika

III. 1968: Kelet-Európa és a világ

Megvásárolhatóak a L'Harmattan Kiadónál.

„Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetők nemzetiségnek" – ezek Kádár János szavai 1961-ből, amikor a Politikai Bizottság hozzálátott a cigányság helyzetének rendezéséhez. A hatalom ugyan beismerte, hogy érdemben keveset tud a népcsoportról, mégis határozatok sora született a cigánykérdés megoldására – a cigányok bevonása nélkül.

1989 decemberében Temesvár utcáin voltam, előbb csak néhány tíz, majd sok száz, később ezrek és ezrek társaságában. Egyre erősödő közös élmény lett a lelkesedés, míg teljesen el nem tűnt a félelem az újtól: legyőztük a halálfélelmet. Mindezek mellett a legfontosabb az volt, amikor mindegyikünk külön-külön, megtapasztalta azt az emberek közötti szolidaritást, amiben addig soha nem volt részünk. Ezeknek az érzéseknek a hatása alatt éltem át az elmúlt húsz év történelmének véletlen és szükségszerű eseményeit. A fiatal román filmes-generáció más szemszögből nézte és mutatta be a romániai Forradalmat és az átmeneti időszakot: humorral, görcsmentesen és ami a legérdekesebb, mindenki számára meglepő tisztánlátással. Ez az oka annak, hogy az idei, 2009. évi Román Filmhét, amely a Budapesti Román Kulturális Intézet, a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésének az eredménye ezt a címet viseli: Irányváltás - a 20. év.

Dr. Brînduşa Armanca, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója